nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo

„Örök reformáció” nemzetközi tudományos konferencia Százhalombattán

2017. szeptember 22-én , pénteken szakemberek és a városból érkezett érdeklődők töltötték meg a helyi Barátság Kulturális Központ hitelesen és elegánsan a reformációra hangolt nagytermét. A rendezvény megnyitása, az érdi Bach kamarazenekar szereplése jelezte: a zene e nevezetes, most éppen 500 éves hitújítás fontos eleme, a kezdetektől napjainkig. A vendégeket és a részvevőket rövid igeolvasással köszöntötte dr. Fazekas István jogász, teológiai doktorandusz, költő, drámaíró, a helyi irodalmi közéleti lap, a Stádium főszerkesztője. Mondandójához szervesen kapcsolódtak Balog Zoltán humán erőforrás miniszter köszöntőjének részben ugyancsak bibliai alapú szavai. A miniszter levelében az Apostolok cselekedetei egyik epizódja nyomán kiemelte: ahogyan a pogányból kereszténnyé lett szerecsen komornyik egy szekéren, a Gázából Jeruzsálembe vezető úton tért meg, s ahogyan a reformáció bölcsőhelye nem egy metropolis, hanem egy szerény egyetemi városka, Wittenberg volt, úgy – ez évi vállalásai, rangos rendezvényei révén – Százhalombatta kiérdemli, hogy a „magyar Wittenberg” névvel illessük. Sinka László, a város alpolgármestere szeretettel, s a reformáció ügyét a város egyik szívügyeként mutatta be köszöntőjében, s örömmel jelezte, a hivatalos online adatokhoz képest városuk már több mint 20.000 lakost számlál, egy olyan, változatos kultúrájú Budapest-menti település ez, amely szeretettel, változatos látnivalókkal várja az ide látogatókat. A bevezető előadást, Gondolatok a reformációról címmel dr. Hafenscher Károly államtitkár úr, miniszteri biztos tartotta, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Zenetudományi Egyetem tanáraként is köszöntötte a közönséget. Szavaiból kitűnt: akármilyen nevezetes év is ez, csak akkor ünnepelhetjük hitelesen, ha a kerek évfordulót követő esztendőkben is a méltányoljuk és követjük a reformáció szellemiségét.

Az ő szavait erősítette meg szlovákiai Révkomáromból érkezett Dr. Lévai Attila, aki az ottani Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja. Ő A reformációi kérdései napjainkban témát hozta a konferenciára, középpontban azzal a fontos témával, hogy nem szabad megelégednünk a „népegyházi” gyakorlattal, törekednünk kell a „hitvalló egyház” megvalósítására. Dr. habil. Bernhard Kaiser, a Selye János Egyetem Hittudományi Karának docense, akinek a német az anyanyelve, magyarul tartott németes pontosságú áttekintést , Luther teológiája címmel. A következő előadó, dr. habil. Bordás Mária , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora A reformáció hatása az európai jogrendszerre és az iszlám jogra címmel azt illusztrálta, milyen elérő módon befolyásolták a különböző egyházak a jog és az állami struktúra fejlődését. A záró előadást dr. habil. Petrőczi Éva, a Károli Gáspár Református Egyetem Puritanizmus-kutató Intézetének ny.vezetője tartotta. A protestáns üldözés mint téma Csúzi Cseh Jakab felvidéki lelkipásztor írásaiban című dolgozatával nem csupán a mártír szerepkörnek egész életében ellene mondó, gályarabságra ítélt főhőst mutatta be, de szavaival a konferencián és Százhalombatta életében azon túl is részt vevő szlovákiai magyar delegációt kívánta köszönteni.

A délelőtti plenáris előadásokat a Selye János Egyetem teológus doktoranduszainak szekció előadásai zárták, illetve a Barátság Kulturális Központ galériájában megnyílt – Veress Zsuzsanna pápai református gimnáziumi tanár szavaival – a Református festők című kiállítás.

A rendezvényről tudósított a TV1 és a helyi Halom TV is.

View the embedded image gallery online at:
https://rtf.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId6730921f45

Beszámoló az októberi csendesnapról

“Bár a világban nincs semmi, amivel elnyerhetné Isten tetszését, Isten mégis megmutatja, hogy kegyelmes az egész elveszett világ felé, amikor kivétel nélkül mindenkit hív a Jézus Krisztusban való hitre, mely ténylegesen az életre vezető út.” ( Kálvin János) 

               Isten elhívó, kiválasztó kegyelméről és érthetetlen szeretetéről beszél Kálvin, de nem csak ezekkel a sorokkal teszi mindezt, hanem egész életével is erről tett áldott bizonyságot számunkra, amelyben fel lehetett világosan ismerni Isten vezetését és a vele való áldott tervét. Isten valóban a teremtett világot, ahogyan Kálvin is írja, mindenkit, azaz egyen-egyenként minden embert, így bennünket is elhívott és hív Krisztus követésére, magára az Élet útjára.  Hogyan is teszi mindezt? Az Ő csendes, halk, szelíd hangján…

      És valóban, ebben a zajos, háborgó világban Isten elkészít számunkra egy-egy ilyen  csendesnapot, csendesórát, az Ő közelségében, amikor megszólítja szívünket és azt mondja:

"Én vagyok az, aki veled beszélek…."

       Így történt az áldott találkozás Krisztussal az egyetemünk csendesnapjain is október 13 -14.-én, ahol az áhítatokon szólt hozzánk az Ő Igéjéből, lelkészeinkből, tanárainkból, Kálvin élettörténetéből. Egymást megismerve, egymás felé őszintén megnyílva szólt hozzánk testvéreinkből, lélektől egészen a lélekig.  Látta Krisztus milyen szívvel mentünk mi oda és azt is tudta mire volt azokban a napokban igazán szükségünk… Kinek bátorításra, kinek vigasztalásra, kinek a hitének erősítésére, egymás testvéri szeretetére, de mindannyiunk  számára egyedül Krisztusra, aki ezen a két napon is  megajándékozott bennünket Önmagával és arra bíztatott, hogy :

Nézzünk fel Őreá…. és  fussuk meg az előttünk lévő pályát….

        A csendesnapunk első reggelén Lévai Attila dékán úr áhítatán keresztül szólt hozzánk Isten Igéje, mely bátorítást adott számunkra, hogy bennünket, akiket a bizonyságtevőknek  akkora nagy fellege vesz körül, tegyünk le minden reánk nehezedő  terhet és fussuk meg az előttünk lévő pályát… Azt a pályát, amelyet bizony  nem mi választottunk,  hanem maga Isten hívott el bennünket, alkalmatlanokat…

Én magam is, roma származásúként, sokszor elbizonytalanodva, elcsüggedve tettem fel a kérdést Isten felé: "Uram nem tévedtél velem kapcsolatban, tényleg terved van velem, képes leszek én arra, amire Te elhívtál engem?  

És Ő azt felelte: Eszter, egyedül nem, de Velem igen! Mert, ahogy az áhítatban is hallhattuk, Isten a világ által megvetetteket, gyengéket választotta ki arra, hogy Néki munkatársai legyenek…. a Szentírásból tudhatjuk, amely őszintén, az emberről semmit el nem hallgatva tárja fel előttünk Isten egészen megújító kegyelmét és teszi igazzá az Ő Igéjét, hogy:  “… ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." ( 2Kor.5,17)  hiszen..

Jákób csaló volt. Péter heves természetű. Dávidnak volt egy afférja. Jónás elmenekült Isten elől. Pál gyilkos volt. Gedeon bizonytalan. Mirjam pedig pletykás. Márta aggódó. Tamás kétkedő, Sára türelmetlen. Illés depressziós, Mózes pedig dadogott. Zákeus alacsony, Ábrahám öreg,  Lázár pedig halott volt…

Istennek bizony sokszor nagyobb terve van az életünkkel, mint mi magunk gondolnánk…

Isten nem az alkalmas embereket hívja el, hanem alkalmassá teszi az elhívottakat egyedül a Krisztusban, aki által kegyelméből élhetünk és élek.

Kegyelem…

    Mert e két napot számomra végig kísérte ez a szó: a  kegyelem...

      Ugyan játékos formában mondtuk el egymásnak, hogy kik is vagyunk és, mi is jellemző ránk igazán, de mégis megláthattuk azt, kit milyen mélységből hozott ki az Úr, hogy minden, ami ezidáig velünk történt, nem a véletlenek eseménye csupán, hanem Isten tökéletes tervének, egyedüli kegyelmének  a  része….

     Ezt láthattuk meg Kálvin életéből is, melyet Szénási Lilla karunk oktatója, a csendesnapok vezetője ismertetett meg velünk és a nekünk feltett kérdéseivel  rávilágított  többek között arra, hogy rábízattunk valakire, ahogyan Kálvin is korábbi egyetemi  tanárára… Többen bizonyságot  tehettünk arról, hogy kit is  tett  az életünkben  Isten áldássá,  ki is volt az az ember, aki bennünket nem hagyott elveszni  és bátorított, vezetett. Ma talán  nem is lennénk itt, ha Ő nem lett volna az  életünkben… Számomra ilyen áldás volt  dr. Sipos Ete Álmos ( Álmos bácsi),  református lelkész.

      Megtanulhattuk az egymásra figyelést, az együtt gondolkodást, egymás elfogadását, ötleteinek, gondolatainak figyelembe vételét, és megélhettük a közös játék örömét a délutáni alkalmakon. Megtapasztalhattuk az áldott asztalközösséget az ebédek és a vacsorák alkalmával, s  közösen megtekinthettünk egy keresztény filmet is,  Isten nem halott címmel.

 "Én vagyok az Élet…"- mondja Krisztus.

A második nap reggelének áhítatán hallhattuk az Igéből Somogyi Alfréd dékánhelyettes úrtól, hogy élni akartak azok is, akikről többek között szólt az Ige a Példabeszédek 30. könyvéből.

Volt négy kicsiny állat a földön, melyek mégis nagyon okosak voltak:

A hangya, aki ugyan nem erős, mégis beszerzi az élelmét. Miért? Mert élni akar!

A mormota népe, amely nem hatalmas nép, mégis sziklák közt építi fel a házát. Miért?  Mert élni akar!

 A sáska, aki rendezetten vonul, pedig királya sincsen.  Miért?  Mert élni akar!

A bűnös, elveszett ember, aki a Krisztushoz menekül.  Miért?  Mert élni akar! Örökké élni akar!

Szívem csendben az Úrra figyel…

      A második nap méltó zárásaként mindazokat a gondolatokat és érzéseket, melyeket e két nap ébresztett bennünk, odavihettük az Úr elé az imaséta alkalmával, szívünket felemelhettük az Úrhoz közös dicsőítő énekek által és a hálaadó imaközösségünkben is.

      E két csendesnap alkalmával Isten rávilágított arra, hogy nem mi választottuk Őt, hanem Ő választott ki bennünket arra, hogy megmutatkozzék rajtunk az Ő egyedüli dicsősége, hogy, mint áldott Fazekas, Bennünket, mint a kezében levő agyagot, áldott munkája által egyre inkább a Fiához, Jézus Krisztushoz hasonlóvá formáljon.

      Hálás szívvel hadd köszönjem meg Testvéreim nevében is Szénási Lilla tanárnőnek, lelkipásztornak áldott, szeretetteljes szolgálatát!  Köszönjük Karunk Vezetőségének, illetve a karunk Hallgatói Önkormányzatának s mindazoknak, akik tolmácsolták Isten üzenetét számunkra, lelkünk épülésére, Krisztus és az egymás iránt való testvéri szeretetünknek növekedésére!

Legyen mindenért egyedül Istené a dicsőség!

Koncz Eszter, II. éves teológushallgató

Erős vár a nyelv – Jakab István-díj

Jakab István-díj elnevezéssel a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára 2015-ben alapítvány jött létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.

A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.

1. díj   ̶  250 EUR

2. díj   ̶  150 EUR

3. díj   ̶  100 EUR

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2017/2018-as évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott   ̶  minimum 4 A4-es oldalas   ̶  prédikáció leadásának határideje 2018. április 30. A beérkezett prédikációkat 2018. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjakat az intézményi tanévzárón és diplomaosztó ünnepségen adják át.

Az alapítvány célja az is, hogy a helyezést elért teológusok a komáromi és a sárospataki templomban is elmondhassák a nyertes  prédikációkat, illetve ezeket könyvben/kiadványban is megjelentethessék.

Ha támogatni szeretné ezeknek a céloknak a megvalósítását,  az SK88 0900 0000 0050 7703 3903-as alapítványi számlaszámon ezt megteheti. Előre is köszönjük.

Komárom-Sárospatak: 2017. október

Gyászjelentés - Nagy Lajos

Megszomorodott szívvel, de Urunk akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy  ThDr. Nagy Lajos PhD  nyugalmazott református esperes-lelkipásztor, tanszékvezető egyetemi tanár,

Kocs Község díszpolgára  életének 75. esztendejében hosszú, súlyos, türelemmel viselt betegségének terhét lerakva  2017. szeptember 29-én visszaadta lelkét Teremtőjének.

Szeretett halottunktól 2017. október 8-án, vasárnap 15:00 órakor veszünk búcsút  gyászistentisztelet keretében a perbetei református templomban, majd a perbetei református temetőben.  
 
Áldásos életéért Istennek hálát adva a feltámadás reményében gyászolják:  hitvestársa, fia, a rokonság és mindazok, akik tisztelték és szerették.  
 
Táviratcím: Mierová 84, 946 55 Pribeta

Dr. Molnár János docens kitüntetése

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara idei tanévzáróján, 2017. június 24-én, Budapesten, a Károli Egyetem Támogatója Díjat vehette át Doc. PhDr. Molnár János, a SJE Református Teológiai Karának oktatója.

A Károli Gáspár Református Egyetem vezetősége ezzel ismerte el és köszönte meg a SJE RTK első dékánjának, korábban a Calvin J. Teológiai Akadémia igazgatójának a magyar református lelkészképzésben végzett negyedszázados munkáját, s különösképpen azt a segítséget, amit a KGE-nek nyújtott. A díj odaítélésének indoklásában elhangzott, hogy „a CJTA és a SJE RTK keretén belül Molnár János csaknem negyedszázada áll kapcsolatban intézményünkkel, s e kapcsolat során számos oktatási és kutatási együttműködéssel gazdagított bennünket: graduális képzésben, doktorképzésben, fokozatszerzési eljárásokban, konferenciaszervezésekben és közös publikációkban nyilvánult meg ez az együttműködés”.

A díjat Prof. Dr. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és Prof. Dr. Zsengellér József a KGE Hittudományi Kar dékánja adta át Dr. Molnár Jánosnak.

(sa)

ÜNNEPI DIPLOMAOSZTÓ

A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara

2017. június 18-án, vasárnap délután 15,00 órakor a komáromi református templomban

ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI  DIPLOMAOSZTÓ KÖZGYŰLÉST TART
Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán

Program:

1. Igehirdetés: ThDr. Somogyi Alfréd, PhD., dékánhelyettes, tanszékvezető, esperes-lelkész

2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)
3. Dékáni jelentés a 2016/2017-es évről

Tisztelettel kérjük, hogy 2017. június 16-ig jelezze részvételi szándékát

a +42135/3260656-os telefonon, vagy az  mail címen. 

Szeretethíd önkéntes nap a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

Karunk is részt vett idén a Szeretethíd önkéntes napok Kárpát-medencei programjában, melynek keretében igyekeztünk otthonosabbá, szebbé varázsolni iskolánkat.

     2017. május 19-én reggel nyolc órakor kezdődött a program egy áhítattal, Somogyi Alfréd dékánhelyettes úr jóvoltából. A buzdító és lélekemelő szavak után közös reggelivel gyűjtöttünk erőt a nap további részéhez. Miután lelki és testi táplálékot is vettünk magunkhoz, nekiláttunk a munkálatoknak. Az önkéntesség keretében átfestettük a teológiai kar bejáratnál lévő korlátot, kitakarítottuk a bejárat környékét, valamint a Református Teológiai Kar Hallgatói Önkormányzatának újonnan kapott irodáját takarítottuk ki és rendeztük be.

     A nap végén fáradtan bár, de jó érzéssel térhettünk nyugovóra, tudván, hogy nemcsak magunknak, hanem a következő nemzedéknek is igyekeztünk biztosítani azt, hogy egy otthonosabb környezetben tudjanak tanulni, ahova ha belépnek, azt tudják mondani: ,,Áldás, hogy ilyen szép helyen tanulhatok!”

,,Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.”

(Példabeszédek könyve 10,4)

 

Siák Magdolna
másodéves teológus

A lengyel nagykövet volt a Református Teológiai Kar vendége

Az idei szemeszter utolsó konvokációs előadás-sorozata több szempontból is rendkívülinek volt mondható a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán. Egyrészt azért,mert az előadók elsősorban a reformáció 500 éves jubileumának tiszteletére rendezett előadás-sorozatra fogadták el a meghívást (melyet a kar közösen szervezett a magyarországi Százak Tanácsával), másrészt azért,mivel ezúttal egykülső helyszínen került sor a program megvalósulására, a Dél-Komáromi Rendezvényközpontban, harmadrészt pedig azért,mivel a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, prof. Dr. Jerzy Snopek tartotta a fő elődást a lengyel-magyar barátság európai értékeiről.  

Rajta kívül értékes és ismeretekben gazdag előadásokat hallhattunk prof. Kásler Miklóstól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójától a reformáció történelmi jelentőségéről, valamint Dr. Győrfi Károlytól,aki a keresztyén-ellenességről szólt, amely egyre inkább s egyre több helyütt tapasztalható Európában és szerte a világban.

A rendezvény második felében  Foltán László, egykori olimpiai bajnok kenus és May Attila, volt válogatott tőrvívó szóltak a Százak Tanácsa testületének történetéről és küldetéséről, majd Dr. Németh Mária zárta az előadások sorát a "Reformáció és iskola" c. előadásával.  Az alkalom elején a kar dékánja, Dr. Lévai Attila  tartott igei bevezetőt, majd a rendezvény végén köszönetet mondott az alkalom megvalósulásáért minden érintettnek. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Selye János Egyetem jelenlegi rektora  /Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD./, valamint korábbi rektorai /Doc. RNDr. Tóth János, PhD. és Doc. Ing. Albert Sándor, CSc./ is. A rendezők tisztelettel fejezik ki köszönetüket és hálájukat a rendezvény megszervezésének lehetőségéért Dél-Komárom Város polgármesterének, Dr. Molnár Attilának.

View the embedded image gallery online at:
https://rtf.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId8dad6f2d03

Vándor-kiállítás a hallei pietizmusról a Komáromi Egyetemi Napok keretein belül.

Az idei, immáron 13. alkalommal megrendezésre került Komáromi Egyetemi Napok a Selye János Egyetem és annak Hallgatói Önkormányzatának közös rendezvénysorozata. Ezen napok keretein belül, elsősorban hallgatói szervezésben, egész héten tartalmas előadások, tanár-diák estek, sportfoglalkozások valósulnak meg, s a rendezvénysorozat egyik napja minden évben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia Napja is. A rendezvénysorozat szervezői igyekeznek minden évben úgy összeállítani a programot, hogy az ne kimondottan csak az egyetemi hallgatókat szólítsa meg, hanem lehetőség szerint a város érdeklődő közösségét is.

Az idei egyetemi napokon belül, elsősorban a Református Teológiai Kar kezdeményezésére helyett kapott a programban egy olyan tárlatmegnyitó is, amely vándor-tárlatként Európa nagyon sok helyén volt már megtekinthető, s ezúttal egy hét erejéig Komáromban is látogathatóvá vált. Ez a tárlat 2017. április 4-én lett megnyitva és a “ A hallei pietizmus és a reformáció: Martin Luther követője, August Hermann Francke” címet viseli. A tárlatot megnyitásának kezdetén a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Dr. Lévai Attila köszöntötte a megjelenteket, s adott hálát azért, hogy a reformáció 500 éves jubileumén egy ilyen jelentőségű eseménnyel is tiszteleghetünk eleink hite, és hitből fakadó tenni akarása előtt, valamint kifejezte örömét a felett is, hogy ez a kiállítás az egyetemi napok rendezvény-sorozatának részét képezhette. Bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket, az egyetem jelenlévő hallgatóit, vendégeket, valamint az egyetemi vezetőket, Dr. Juhész György, rektort, Dr. Tóth János és Dr. Bukor József rektor helyetteseket, valamint a Tanárképző kar dékánasszonyát, Dr. Horváth Kingát, illetve a Gazdaságtudományi Kar dékánját, Dr. Csiba Pétert is. A köszöntő szavak után a dékán kiemelten köszöntötte és bemutatta a megjelenteknek a kiállítás magyarországi mentorát, Dr. Verók Attilát, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensét, a Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének vezetőjét, aki először a vándorkiállítás útnak indítójának, Dr. Thomas Müller-Bahlke, a Franckesche Stiftungen, azaz a Franckei Alapítványok igazgatójának levelét olvasta fel, majd röviden felvezette a tárlat történetét. Mindezek után az egyes tablók bemutatása következett, melynek keretében a hallgatóság megtudhatta, hogy a hallei pietizmus és August Hermann Francke, milyen módon hatott a reformáció után 200 esztendővel elsősorban Hallera, de a későbbiekben a misszió révén a világ számos közösségére.

August Hermann Francke (1663–1727) Lübeckben született, fiatal korában teológiát hallgatott többek között Lipcsében is, ahol aztán csatlakozott a pietista reformmozgalomhoz. Később Philipp Jakob Spener segítségével a keleti nyelvek professzora lett az újonnan alakult Hallei Egyetemen (1694). Itt alapította meg 1698-ban a hallei árvaházat, mely intézmény 30 év alatt egy szinte teljesen önálló, 3000 főt számláló iskolavárossá nőtte ki magát, majd vált a hallei pietizmus, a reformáció utáni legnagyobb kora újkori társadalmi reformmozgalom bölcsőjévé, illetve az 1706-ban indult dán-hallei missziók, a világ első tartós és napjainkig ható protestáns misszióinak kiindulási pontjává.

A pietizmus Magyarországon is nagyon sok követőre talált a 18. században. A magyar pietisták „atyjaként” emlegetett győri származású Torkos András Francke útmutatás mellett tanult, a pietista lelkész és műfordító Szabó (vagy Sartoris) János pedig 1730-ban Nevescsón hallei mintára alapított árvaházat.

A vándorkiállítás, mely röviden, mégis sokszínűen összefoglalja August Hermann Francke életét, munkásságát és örökségét, a Franckei Alapítványok létrejöttét, illetve a pietizmus vallási és eszmei jelentőségét, tavaly indult útnak Németországból, és 2016 óta folyamatosan járja Európát. Ez év májusáig mintegy 15 helyszínt érint majd.

View the embedded image gallery online at:
https://rtf.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProIde3d19799de

Dékáni szabad

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017. április 13-ra dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.

Kiállítás a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

Szinte nincs is másik olyan történeti eseménye az emberiség históriájának, amely olyan tartósan megváltoztatta volna a világ keresztények lakta területeit, mint a reformáció. Mivel kétségbe vonta a régi világ- és értékrendet, impulzust adott olyan teljesen új elképzeléseknek és gondolkodási modelleknek, amelyek a felvilágosodás korszakán át jelenlegi társadalmi rendszereinkig ívelnek.

A pietizmus a legfontosabb európai szellemi áramlatnak számít a reformáció és a felvilágosodás között. August Hermann Francke (1663–1727) a pietizmus vezető személyiségeinek egyikeként Martin Luther számos követelését magáévá tette, és azok gyakorlati megvalósítására törekedett.

A kiállítást megnyitják:

Dr. Liptai Kálmán, rektor, Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Verók Attila, tanszékvezető, Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék, Eszterházy Károly Egyetem

A kiállítás anyagát bemutatja és A reformációkései felvirágzása: a hallei pietizmus címmel bevezető gondolatokat mond  dr. Verók Attila. 

Időpont: 2017. április 4., 11.00.
A kiállítás helyszíne: SJE Konferenciaközpont Aulája

„Nincs szükség új reformációra” Nemzetközi tudományos konferencia volt a Református Teológiai Karunk szervezésében

„Nincs szükség új reformációra” Nemzetközi tudományos konferencia volt a Református Teológiai Karunk szervezésében 
 
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara és a Calvin J. Teológiai Akadémia szervezésében, 2017. március 22-én, egy nemzetközi tudományos konferencia zajlott Komáromban. A reformáció jubileumi, 500. évében, ez a konferencia a református egyház egyik kiemelt rendezvénye volt. Az alkalom a Selye János Egyetem Konferenciaközpontjának dísztermében zajlott. A megjelenteket – a mintegy 120 résztvevőt – Dr. Görözdi Zsolt a teológiai kar Szenátusának elnöke köszöntötte. Majd a Selye János Egyetem Kórusa szolgált, Orsovics Yvette tanárnő vezetésével, az alkalomhoz választott kórusművekkel.
 
 
Fazekas László, a Szlovákiaii Református Keresztyén Egyház püspöke, köszöntőjében a múltból előhozható és mai is erősítő értékek hasznosságáról beszélt. A konferencia meghívott előadói az elmúlt 500 évből merítve, mutatták fel előadásaikban mindazt, ami ma is érték és jó támasz lehet a református egyházi életben és szolgálatban.
 
 
Dr. Szabó István, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, „A reformáció teológiája” című előadásában kiemelte, hogy ma nem akkor vagyunk jó reformátorok, ha beállunk a nagy elődök nyomába és minden áron reformálni akarjuk az egyházat. Magában a reformációban sem volt semmi innováció („új hit”, „új vallás”, „új egyház”)! Sokkal inkább a régit akarták új fénybe állítani. A reformáció nem volt ébredési mozgalom, hiszen azok az idők vallásos idők voltak. A reformátorok megpróbálták mederbe terelni a túlburjánzó kegyességi dolgokat. A püspök látása szerint ma is hasonló helyzetben élünk, hiszen – főleg külsőségekben – túlburjánzó kultusz, önmagában nem fogja felébreszteni az emberek „nyugvó vallásosságát”. A reformáció nem emberi akarat volt akkor sem és ma sem fog bekövetkezni kívánságra. Fontos üzenetként emelte ki az előadó, hogy a reformáció kálvini iránya magának az egyháznak is új definíciót adott, amit ha végiggondolunk, ma is teljes mértékben igaznak fogadhatunk el. Az egyház önmagában nem üdvözítő egyház. Sokkal inkább adminákulum, vagyis a Krisztus-hit által és kegyelemből megkapott üdvösség megtartására adott isteni eszköz. 
 
 
 Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a praktikumra összpontosított „A reformáció gyakorlati teológiai aspektusai, különös tekintettel a II. Helvét hitvallásra” című előadásában. Nyolc tételt fogalmazott meg, amelyekre korunkban is nagy odafigyeléssel kellene lennünk. A keresztyén kultuszok sorában, nálunk reformátusoknál, az igehirdetés ige-karakterének kell érvényesülnie, hogy helyre álljon a hallható és látható ige egyensúlya. Vagyis az igehirdetés központi jellegét erősen meg kell tartanunk. Az igehirdetéskarakter érvényesülése csak a nemzeti nyelven folyó istentisztelet keretében érvényesülhet. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezet számára érthető nyelv használata természetes kell, hogy legyen. A gyülekezeti éneklésből a valamikori exkluzivitás (gregorián) leegyszerűsödött és teljesen eltűnt. Mivel az emberi tevékenységek sorában éppen az istentisztelet a legszentebb, ezért megengedhetetlen, hogy ez a cselekmény az emberi babonáskodásba és bálványimádásba süllyedjen. Sem a templomépülethez való kötődés, sem a kegytárgyaink megbecsülése, de még nemzeti elköteleződésünk sem léphet át egy határt. Például egy református templomban azért van bent nemzeti zászló, mert magyar gyülekezetről van szó. Nem pedig azért, mert ott a „magyarok istenét” tisztelnék. Ez utóbbi felfogás már bálványimádás lenne. Ma is különbséget kell tennünk lényeges és lényegtelen dolog között – mondta a püspök, hozzátéve, hogy az Istentől kapott szabadságunk erre a különbségtételre is vonatkozik. A szabadság helyes használata azt jelenti, hogy azt választjuk és azt fogadjuk el, ami a leghathatósabban szolgálja az egyház építését. Fontos tételként emelte ki a püspök, hogy „tanításban és hitben ne különbözzünk egymástól”. Előadása végén rámutatott arra, hogy a reformáció új értelmet adott a szegénygondozásnak és a szeretetszolgálatnak is, mivel kiemelte azt az érdemszerzőnek tartott szegénység-eszmény alól. Fontos társadalmi „vívmánya” a reformációnak, hogy aki tud dolgozzon, s a szegénygondozás a közösség gondoskodásának a kifejeződése kell, hogy legyen.
 
 
Dr. Gaál Botond, debreceni teológiai professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, „A reformáció lényege – újkori paradigmaváltás a keresztyén gondolkodás történetében” című előadásában azokra a tudomány- és szellemtörténeti határkövekre és hatásokra mutatott rá, amelyek előkészítették a reformációt. A geocentrikus és heliocentrikus világkép feszültségétől, Euklidészen keresztül, a Gutenberg-korszakban már neves egyetemeikig, kimutatható hatások készítették elő a reformáció eszmeiségét. A lényegi fordulat, a paradigmaváltás mégis akkor történt meg, amikor Luther Márton – Pál apostol rómaiakhoz írott levele nyomán – rádöbbent arra, hogy a hit által kegyelemből való megigazulás tény! Ez volt maga a reformáció, amit nem lehet levezetni semmilyen társadalmi vagy más egyéb kiváltó okból. A reformáció lényege tehát az a felismerés, hogy az ember szembekerült az Istennel, akitől a középkori egyház elválasztotta, s immár a hívő léleknek közvetlen kapcsolata lehet megváltó Urával.
 
 
Dr. Buzogány Dezső, kolozsvári teológiai professzor, „A II. Helvét hitvallás recepciója az erdélyi református egyházban” címmel tartotta meg előadását. Ő készítette el tavaly, az 1562-ben Bullinger Henrik által megírt, s 1566-ban kiadott hitvallás legfrissebb magyar fordítását. Az egyháztörténész-professzor a hitvallás megszületésének körülményeiről és a magyar fordítások érdekességeiről beszélt. Rámutatott, hogy az 1616-ban Szenczi Csene Péter által 
készített első magyar fordítást valójában a Pázmány Péter nevével fémjelzett ellenreformációs és rekatolizációs nyomás váltotta ki. A II. Helvét hitvallást Erdélyben hivatalosan egyetlen zsinat sem fogadta el, ám mégis meghatározó módon épült be a református egyház életébe. Míg a Heidelbergi káté a református gyülekezetek és családok kezébe került, s ott fejtette ki megtartó hatását, addig a II. Helvét hitvallás inkább a „papi elem” kötelékében rögzült. Mind a lelkészképzésben, mind a lelkészi vizsgákban máig meghatározó szerepe van ennek a hitvallásnak.
 
 
A konferencia zárásaként egy pódiumbeszélgetés zajlott a régió református egyházmegyéinek esperesei között. A Duna déli oldaláról jelen volt Máté László, a Tatai egyházmegye; Tóth András, a Pápai egyházmegye esperese. Az északi oldalról pedig Kassai Gyula, a Barsi egyházmegye, Dr. Szénási Szilárd, a Komáromi egyházmegye és Dr. Somogyi Alfréd a Pozsonyi egyházmegye esperese. A pódiumbeszélgetés témája a református identitás kérdése, a gyülekezeteink aktuális helyzete, az ötszáz év értékeinek számbavétele, s a jövő kihívásainak megfogalmazása volt.  A tudományos konferencia a komáromi református templomban, istentisztelettel záródott, amelyen Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, a Róm 1,16-17 alapján hirdette Isten igéjét: „Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot, mert Isten ereje az mindenkinek az üdvösségére, aki hisz, elsősorban a zsidónak, aztán a görögnek. Mert Isten igazsága nyilvánul meg benne, amely a hitből hitre vezet, amint írva van: Az igaz a hitből él”. -sa- 

Nemzetközi tudományos konferencia

Új reformáció címmel 2017. március 22-én nemzetközi tudományos konferencia lesz a Református Teológiai Karon. A konferencia – amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal közös szervezésben valósul meg – a reformáció 500., jubileumi évének egyik kiemelt felvidéki rendezvénye.

Meghívó és program

Erős vár a nyelv – Jakab István - díj

Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.

A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt. 

1. díj  ̶  250 EUR
2. díj  ̶  150 EUR
3. díj  ̶  100 EUR 

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2016/2017-es évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott  ̶  minimum 4 A4-es oldalas  ̶  prédikáció leadásának határideje 2017. április 30. A beérkezett prédikációkat 2017. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.

Komárom-Sárospatak: 2017. január
Az Alapítvány Kuratóriuma

HIÁNYPÓTLÓ SZOCIÁLETIKAI ELŐADÁSSOROZAT VOLT FELVIDÉKI KARUNKON

A KULTÚRETIKAI PARADIGMAVÁLTÁS FONTOSSÁGÁRÓL

Izgalmas sorozat, számos új információ. - A rév-komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán érdekes, hiánypótló szociáletikai előadássorozatra került sor 2016. szeptember--december hónapban, összesen 34 órában. Dr. Békefy Lajos református teológus, világvallás-kutató és Dr. Birkás Antal evangélikus teológus, politológus a Magyarországon a Barankovics Alapítvány által megjelentett „zöld” szociáletika szerkesztőiként és t szerzőjének két társszerzőjeként, akönyvben kifejtett protestáns integrált felelősségetika módszerévelközelítették meg témáikat.

Dr. Birkás Antal kezdte a sorozatot, a protestáns politikai filozófia

kérdéseivel, Luther és Kálvin, valamint Kuyper tanításaival, az engedelmesség és ellenállás kérdésének reformátori megközelítésével. Felvázolta a reformátorok gazdasági nézeteit, majd részletesen kibontotta az állam-egyház viszony alakulását történelmi és európai vetületben, ismertetve legfőbb kutatási területeként szerzett ismereteit diójban akülönböző ide vonatkozó elméletekről és érvényes joggyakorlatról. 

Dr. Békefy Lajos bemutatta az integrált felelősségetika módszerét, a protestáns szociáletika történetét. Részletesen elemezte a módszer segítségével a református szociáletika kezdeteit, 20. századi kibontakozását. Ezt követően a világvallások 21. századi versenyfutását vázolta fel a bergeri antiszekularizációs tézis nyomán. A 2070-es évekig valószínűsíthető világvallás-trendek tükrében szólt a keresztyénség-iszlámközötti feszültségekről, a Migrópa, Eurábia névvel megjelölt törekvésekről. Majd a legújabb Maddison-féle kutatások és publikált, roppant izgalmasgazdaságstatisztikák tükrében szólt a protestáns gazdaságetika sajátosságairól. A statisztikák révén sikerült kimutatni az egy főre eső nemzeti jövedelem alakulását 1500 óta napjainkig. Ezek egyértelműen kihozták az európai protestáns országok gazdasági fölényét a katolikus országokkal szemben, s ennek a gazdaság-lélektani, protestáns hitben és erkölcsben, puritán attitűdben, felelősségetikában rejlő mozgatórugóit szemléletesen és meggyőzően illusztrálta „A protestáns gazdaságetikai csoda titka és magyarázata” címmel. Decemberi blokkjában a protestáns kultúretika izgalmas kérdéseivel, és az öko-etika aktualitásaival foglalkozott. A pénz uralja a világot, de ki uralja a pénzt témakörét, illetve a gerontológiát csak röviden érintette, kifejezve készségét, hogy ezekről részletesebben egykövetkező, 2017. évi előadásblokkban szívesen szól majd. Mindkét előadó sorozatai olyan és annyi új ismeretanyagot, információt adtak, hogy azok feldolgozásához egy munkafüzet igen hasznos lenne, s még inkább az, hogy e témákat lelkészek, egyházi és nem egyházi érdeklődők is szélesebbkörben megismerjék

Kultúretikai apóriák. - Ízelítőül néhány gondolatot jegyzünk ide Dr. Békefy Lajos kultúretikai előadásából. Számos példán bizonyította, hogy kultúra és etika milyen szoros és termékeny kölcsönhatásban állhat egymással, illetve milyen szembenállások lehetségesek, előidézve a kultúra mélyzuhanását.Albert Schweitzer etikus, gazdag, 1923-ban Uppsalában tartott kultúrfilozófiai előadásain keresztül mutatott rá az előadó a ma is elgondolkodtató megállapítás összefüggéseire: „A kultúra hanyatlásának korszakában élünk. Nem a háború okozta ezt a helyzetet. Ez csak a hanyatlás borzasztó jele volt. Ami már szellemileg korábban bekövetkezett, az fejeződött ki a háborúban”. Vishal Mangalwadi, napjaink indiai protestáns filozófusa pedig a mai Európa veszélyeztetettségét abban látja, hogy a keresztyén kultúra szívéről, a Bibliáról szakadt le Nyugat jó része. „Vagy visszataláltok a gyökerekhez, vagy elvesztek!” – így az indiai tudós.Peter Berger pedig, a vallás és a modernitás kutatója, a szekularizációs tézis megcáfolója így fogalmaz: nem a protestáns hit a pluralista és modern kultúra alapja, hanem a bibliai hit, s ez marad továbbra is a legerőteljesebb kulturális energiaforrásKépekkel, ábrákkal, modellekkel gazdagon illusztrált előadásában „Isten kultúrküzdelméről” is szólt, melynek eszköze és történelmi formája az exodusok sorozata volt. Négy ilyen paradigmaváltást mutatott be: a bábelizmust, az etnikai idegenségből történt kihívást Ábrám és háza népe történetével, mintegy 2000 évvel Kr. előtt. Az akkád-sumér kultúrát anthropo-glórifikálásnak, az ember öndicsőítésének nevezte, ennek jele volt a bábeli torony építése. A következő kultúrparadigmán az egyiptomi „jólétből”, a fogyasztás és konzum ókori birodalmából történt szabadítást mutatta be. A harmadik isteni kultúrparadigma a pusztai vándorlás során áll előttünk, az arany mammonizmustól történt szabadítás során. A negyedik paradigma az asszír-babilóniai fogságból, az idegen istenek, gondolkodás és vallások, bálványok megkötöző hatalma alóli szabadítást jelölte meg. 

keresztyénséget a legkülönfélébb szellemi és testi bálványok, azidolatrizmus, s az önbálványozás, az idiolatrizmus kötelékeiből történő jézusi-pneumatikus szabadítás hatalmas történelmi eszközeként mutatta be. A kultúra és a civilizáció szembeállítását hamis alternatívaként vetette el. Rámutatott: kezdetben, a creatio ex nihilo során a Szellem, Isten Lelkének befolyása, creatioja nélkül semmi nem jöhetett volna létre. Tehát az anyag rendkövető, az isteni Lélek lenyomataként a matériába belevetülő fizikai törvényszerűségek szerinti elrendeződése, törvénytartása a szellemi befolyás, a pneumatikus creatio és fenntartás következménye volt, s az is marad az anyagi világ végéig. Ezután kultúrtipológizálással közel 30 olyan régi-modern idolt, bálványt és idiolatrikus, azaz önimádást megvalósító attitűdöt sorolt fel, melyek között akár a hallgatók is felismerhették saját idoljaikat és idiolatrikus kísértéseiket. Ismételten, már refrénszerűen hangsúlyozta az előadó Albert Schweitzer alapvető tézisét: „Etika nélkül kultúra nem lehetséges, ez önellentmondás lenne”. Csak a kultúra etizálásával, etikai értékekkel történő áthatásával, érték-perichorézisszellehet megakadályozni ma is a kultúra hanyatlását. A hanyatlásnak a múlt század elején és közepén a háború volt a jele, ma a globalizáció nyílt és rejtett idoljai. 

A roppant érdekes és izgalmas ötféle niebuhri modell pozícionálásán keresztül mutatta be Krisztus és kultúra viszonyát, jellemezve is sorban ezeket: Krisztus a kultúra ellen; a kultúra Krisztusa; Krisztus a kultúra fölött; Krisztus és a kultúra paradoxona; Krisztus a kultúra transzformátora. Történelmi, irodalmi, teológiai példákat is felmutatott mindegyikre, az ötödik pozíciót tartva ma is érvényesíthetőnek, számunkra is vállalhatónak. Az áthatás, a perichorézisz óegyházi kategóriájával jellemezte a keresztyénségma is konstruktív kultúraértelmezését és gyakorlatát, s a mustármag és a kovász példázatával illusztrálta a 21. századi protestáns kultúramodell időtállóságát. Csak így lehet megvalósítani valamit a kultúra oly’ szükséges re-valorizációjából, értékhordozó, értékközvetítő szerepének megőrzéséből, ugyanígy újra-etizálását, újra humanizálását, re-formációját is így munkálhatjuk. H. van Til és H. Timm legújabb kultúraelméleti kutatásai nyomán szólt még az „Entnomadisierung”, a modernkori nomádság és barbárság jelenségei leleplezésének és néven nevezésének nagyon égető, szükséges voltáról, az ellenük folytatandó „kultúrharc” eszközeiről. Így főként a kulturális és szakrális amnézia, emlékezet kiesés gyógyításának sürgető voltáról, el egészen a kozmo-esztétikai kultúra ápolásáig. Mindez, s a kultúretikai elemzések, és stratégiák egész sora, ami ebben az előadásban felmerült, ugyanazt a célt követi és törekszik megvalósítani, mint amit a 20. század elején a holland református teológia, majd a reformációi filozófia tűzött ki a társadalom elé, és meglehetősen jó hatásfokkal meg is valósított Hollandiában, Svájcban és Skóciában, részben hazánkban és Erdélyben. Nevezetesen: Isten dicsőségének keresését, megélését, szolgálatát a kultúra és a kultúretika területén. Várjuk az érdekes sorozat folytatását 2017-ben! (-s-s-n)

 

DÉKÁNI SZABADIDŐ

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2016. november 28-án 8,00 órától 12,00 óráig dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára. A dékáni szabadidő alatt kerül sor a Selye J. Egyetem rektorjelöltjének bemutatkozására, amelyre nagy szeretettel és tisztelettel várjuk a hallgatóinkat az Egyetem Konferencia Központjának aulájába.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.

Nemzetközi tudományos konferencia

Selye János Egyetem Református Teológiai Kar  - Komárom

Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Kara - Eperjes

Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak

Sulyok István  Teológiai Tudományok Intézete– Nagyvárad

Calvin J. Teológiai Akadémia –Komárom

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Abaúj-Tornai Egyházmegye


 

Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók

Nemzetközi tudományos konferencia

Helyszín és időpont:

Kassai Magyar Református Egyházközség – Kovács u. 15  - Kassa

2016. november 24.      

Program

2016. november 24. csütörtök

  • 9:00 – Résztvevők regisztrációja
  • 9:30 – Köszöntő, rektori és dékáni megnyitó - Doc. RNDr. Tóth János, PhD., a Selye János Egyetem rektora és Mgr. Lévai Attila, PhD., a  Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánja – Komárom
  • 9:45 – Bevezető áhítat: Mgr. Fazekas László, püspök – Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

 

Előadások:

  • 10:00 – Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók – Dr. Barnóczki Anita, PhD. – Sárospataki Református Teológiai Akadémia – Sárospatak
  • 10:30 –  Permanentná formácia kňazov Prešovskej gréckokatolíckej archieparchie a je prínos k rozvíjaniu duchovného rozmeru v živote spoločnosti na Slovensku – Mons. prof. ThDr. Peter Šturák, PhD. – dekan Gréckokatolíckej teologickej fakulty Prešovskej univerzity v Prešove - GTF PU – Prešov
  • 11:00 – A 103. zsoltár ekologikus összefüggései – prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD.  - - GTF PU – Prešov
  • 11:30 – kávészünet
  • 11:50–  Jogkövetés biblikusan (A jog teológiai igazságkritériumai)  - JUDr. ThDr. Rákos Loránt, PhD. - SzRKE
  • 12:20 –  A házasságkötési eskü problematikája. – Ing. Kis Jolán, PhD. , SJE RTK - Komárom

13:00 – Ebéd

  • 14:30 – Egy diakóniai felmérés utóélete - a SZRKE szeretetszolgálatában végzett felmérés értékelése. – Mgr. Ibos Henriett,  SzRKE Diakóniai Központja
  • 15:00 –  A fogyatékosság jelenségének keresztyén értelmezése – Mgr. Haris Szilárd. PhD., SzRKE Diakóniai Központja
  • 15:30 –  A cigányság integrációjának társadalmi és egyházi kihívásai napjainkban  - ThDr. Kálmán Csaba, MRE Veszprémi Egyházmegye
  • 16:00 –  kávészünet
  • 16:20 – Anyanyelvváltási tapasztalatok és nyelvi szórványosodás a felvidéki magyar református közösségben – ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. – SJE RTK - Komárom
  • 16:50 – kerekasztal-megbeszélés, a konferencia kiértékelése
  • 17:30 – Tájékoztató a SJE RTK életéről, kiadványairól - Mgr. Lévai Attila, PhD. – dékán és Mgr. Czinke Zsolt, PhD.- hallgató - SJE RTK – Komárom
  • 18:00 –  Záró áhitat: Mgr. Orémus Zoltán, esperes - SzRKE Abaúj-Tornai Református Egyházmegye

Programbizottság:

Mgr. Lévai Attila, PhD. - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia

Doc. Dr. Füsti-Molnár Szilveszter, PhD.  - Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak

Dr. habil. Kókai Nagy Viktor, PhD. - Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, Magyarország

Doc. Dr. Pálfi József, PhD. – Partiumi Keresztyén Egyetem – Nagyvárad

prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD.  – Gréckokatolícka teologická fakulta  Prešovskej univerzity – Prešov

Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D.  - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia

Szervezőbizottság

Ing. Kis Jolán, PhD.

Mgr. Czinke Zsolt

Mgr. Orémus Zoltán

Mgr. Pólya Katalin, PhD

ThDr. Somogyi Alfréd, PhD..

 

 

A KONFERENCIA VÉDNÖKEI

 

Doc. RNDr. Tóth János, PhD. a SJE rektora

Mgr. Fazekas László – a SzRKE püspöke

 

(kérdések és információk tekintetében)

Mgr. Lévai Attila, PhD.

Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar Komárom

Cím: Bratislavská cesta 3322

945 01 Komárno

Slovenská republika

tel.: 00421 035 3260657

e-mail:   levaia @selyeuni.sk

 

 

Tanszékvezetői pályázat

A Selye János Egyetem Református Teológiai  Kara dékánja

 

a 131/2002 T.t. sz. felsőoktatási törvénnyel összehangban, a SJE oktatói, kutatói, professzori, docensi munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve, valamint a SJE vezetői munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve alapján

 

p á l y á z a t o t   h i r d e t

 

a következő tanszékvezetői munkakör betöltésére: „TANSZÉKVEZETŐI PÁLYÁZAT“

 

 

 

 

 

ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI DIPLOMAOSZTÓ és DOKTORAVATÓ KÖZGYŰLÉS

  A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara
 
2016. június 19-én, vasárnap délután 15,00 órakor
a komáromi református templomban
ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI  DIPLOMAOSZTÓ és DOKTORAVATÓ KÖZGYŰLÉST TART.

Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán

Program:

1. Igehirdetés: Dr. Habil.Bernhard Kaiser, D.Th. 2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)
3. Doktoravatás (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)

 

M E G H Í V Ó

M E G H Í V Ó

Komolyzenei koncertre

A Selye János Egyetem rektora, Doc. RNDr. Tóth János, PhD.
és a
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Ft. Mgr. Fazekas László
védnökségével

2016. április 18-án, hétfőn 18 órai kezdettel, Révkomáromban, a református templomban.

Fellépő: Flauto Dolce Együttes (Kolozsvár, Románia)

(korabeli hangszereken)

MAJÓ Zoltán – furulyák, művészeti vezető,  SZABÓ Mária - furulyák, MIKLÓS Noémi – csembaló, orgona és Mihaela MAXIM – szoprán

A kolozsvári Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia keretein belül. Az együttes nagy figyelmet szentel a hazai régi zene ápolására, megszólaltatására. Mihaela Maxim szoprán énekesnő hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. Az együttes tevékenysége során több mint 350 koncerten, különböző rádió- és TV-felvételeken, fesztiválokon működött közre, ill. több CD-t adott ki. Románián kívül Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Izraelben, Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában lépett fel.

MEGHÍVÓ

Dr. Szabó Sándor orvosprofesszor /a Kaliforniai Egyetem Orvostudományi Központjának kutatója, Selye János doktorandusza/ előadására, mely a Selye János Egyetem Konferencia-központjában, 2016. március 9-én, szerda 11,00-tól kerül megrendezésre. 
 
Az előadás címe: Selye János munkásságáról és a stresszről
 
valamint 

Dr. Békefy Lajos előadására, mely a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, 2016. március 9-én, (szerdán) 13 órakor kerül megrendezésre. 

Az előadás címe:  Lepsius tudósítása az örmény genocídiumról

Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt. Dékáni Hivatal

Live Stream

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aula

video_tab_normal

Kalendár udalostí - AULA

<<  Február 2016  >>
 Po   Ut   St   Št   Pi   So   Ne 
  1   2   3   4   5   6   7
  8   9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29            

K1

video_tab_normal

Kalendár udalostí - K1

<<  Február 2016  >>
 Po   Ut   St   Št   Pi   So   Ne 
  1   2   3   4   5   6   7
  8   9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29            

K2

video_tab_normal

Kalendár udalostí - K2

<<  Február 2016  >>
 Po   Ut   St   Št   Pi   So   Ne 
  1   2   3   4   5   6   7
  8   9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29            
 

 

 
 
 

Erős vár a nyelv – Jakab István-díj

Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek. A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.

1. díj  ̶  250 EUR
2. díj  ̶  150 EUR
3. díj  ̶  100 EUR

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2015/2016-os évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott  ̶  minimum 4 A4-es oldalas  ̶  prédikáció leadásának határideje 2016. április 30. A beérkezett prédikációkat 2016. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.

Komárom-Sárospatak: 2016. január

Az Alapítvány Kuratóriuma

Meghívó

Meghívó

 

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt és a Teleki László Alapítvány tisztelettel meghívja a

„MEGÚJULÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

– ÉRTÉKMENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN”

című kiállítás megnyitójára

2015. december 11-én, 14.00 órára.

 

Helyszín: Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Tiszti Pavilon, Komárom

 

A kiállítás a Kárpát-medencében 1999–2012 között a Magyar Kormány támogatásával megújult magyar vonatkozású építészeti örökséget mutatja be. A vándorkiállítás eddigi helyszínei: Budapest, Técső, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Petrozsény, Kézdivásárhely.

 

A kiállítást megnyitja:

Csibi Krisztina

a Magyarság Háza igazgatója

és

Lévai Attila dékán, református lelkész

Selye János Egyetem Református Teológiai Kar –

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Köszöntőt mond:

S. Sebestyén József építész

 

A kiállítást bemutatja: 

Dr. Diószegi László 

a Teleki László Alapítvány igazgatója

Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodást írt alá az Intézet és a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Kara

A két intézmény közötti szerződés a fennálló kapcsolatok további erősítését célozza az oktatás és tudományos kutatás terén.

A Selye János Egyetem Szlovákia első önálló magyar egyeteme, amely 2004-ben indult. Az intézmény jelenleg három karral működik: Teológiai, Gazdaságtudományi és Tanárképző Kar. A Református Teológiai Kar jogelődje az 1994-ben alapított Calvin János Teológiai Akadémia.

2015. november 26.-án megkötött együttműködési szerződés értelmében a két intézmény szeretné erősíteni az egymás között fennálló kapcsolatot szellemi, anyagi és intézményi erőforrásaik hasznosításai révén. Az együttműködés ennek értelmében kiterjed az oktatás és tudományos kutatás különböző területeire és magában foglalja a diák-, oktatói- és személyzeti mobilitást, a közös konferenciaszervezést, közös publikálást és a doktorképzésben való közös részvételt.

A szerződést a komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karának részéről Dr. Lévai Attila dékán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet részéről Dr. Rezi Elek rektor írták alá. Az eseményen jelen voltak a két intézmény oktatói, hallgatói és személyzete is.

Teljes cikk

 

Nemzetközi teológiai konferencia volt a Zempléni Egyházmegyében

A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara (SJE RTK) első alkalommal szervezett nemzetközi konferenciát az intézmény falain kívül, s az őszi tudományos szimpóziumát 2015. november 19-20. napokon Királyhelmecen, a helyi református egyházközség gyülekezeti otthonában tartotta. A több hazai és határon túli társszervező bevonásával megvalósuló konferencián a vallási, az egyházi és a lelkészi identitás aktuális kérdéseit boncolgatták a jelenlévők. 

Csütörtökön délután megtelt a gyülekezeti terem közelről és távolról érkező előadókkal, illetve hallgatókkal, s Fazekas Lászlónak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének nyitó áhítatával kezdetét vette mind az egyetem, mind a Zempléni Egyházmegye számára rendkívülinek nevezhető alkalom. Lévai Attila, a SJE RTK dékánja felolvasta az egyetem rektorának, Tóth Jánosnak az üdvözlő levelét, majd ő maga köszöntötte a jelenlévőket, és fejezte ki örömét és háláját a konferencia megvalósulása kapcsán. A felvezető előadást Somogyi Alfréd, a SJE RTK Egyháztörténeti Tanszékének tanára tartotta „Az identitás” címmel. Előadásában jó alapot vetett a két napos tanácskozás témáinak, amelyek közül a soron következő előadást Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tartotta a következő címmel: „A prófétai lelkület, mint a lelkészi identitás meghatározója – ószövetségi példákon keresztül”. Czinke Zsolt doktorandusz a gályarab prédikátor, Bátorkeszi István életén keresztül közelítette meg az identitás témáját. A konferencia első napjának estéjén Pálfi Józseftől, a Partiumi Keresztyén Egyetem tanszékvezetőjétől a partiumi és erdélyi helyzetet ismerhették meg a jelenlévők a lelkészi, az egyházi és az ehhez szorosan kapcsolódó nemzeti identitás vonatkozásában; Géresi Róbert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese ugyanebben a témában a felvidéki helyzetet mutatta be a hallgatóságnak. Molnár János, a SJE RTK dékánhelyettese az arab világ vallási és nemzeti identitását vetette össze az európai, közelebbről a felvidéki magyar önazonosságának a megélésével. Az estet a királyhelmeci lelkipásztornak, Molnár Elemérnek az áhítata zárta, amit még a közös vacsora követett.


A konferencia második napja Kendi Csabának, a Zempléni Református Egyházmegye esperesének az igemagyarázatával kezdődött. Bohács Béla, az Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Karának tanszékvezető tanár előadása által a görög-katolikus egyház múltján és jelenén keresztül kaphattunk némi rálátást a felekezeten belüli lelkészi és egyházi identitásra. A katolikus kitekintést követően Kocsev Miklós, a SJE RTK tanszékvezető tanára a lelkészi identitás aktuális kérdéseinek témáját a gyakorlati teológia oldaláról közelítette meg előadásában. A nemzetközi konferencia utolsó előadását Lévai Attila dékán tartotta, aki számot adott a teológiai kar tudományos munkásságáról, az elmúlt években megjelent könyvekről, kiadványokról. Záró szavaiban előrevetítette a Királyhelmecen megtartott nemzetközi tudományos konferencia anyagának kiadvány formájában történő megjelenését is. Utalt rá, hogy bár először szervezett a teológiai kar külső helyszínen konferenciát, de mivel fontosnak tartja a kar tudományos munkásságának megismertetését távolabbi régiókban is, valószínű, hogy a jól sikerült tudományos értekezést követően a jövőben máshol is szerveznek majd hasonló alkalmat. A dékán záró mondatait követően Kendi Csaba esperes köszönte meg, hogy a nagy távolságot áthidalva a Zempléni Egyházmegye területére hozták a témáját illetően is rendkívül fontos és időszerű nemzetközi tudományos konferenciát.
A konferencián készült képek a Képtárban megtekinthetők.

Lévai Attilával, a SJE RTK dékánjával készült beszélgetés megtalálható a követlező címen: www.refzem.eu

Meghívó

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karán

2015. december 1-én és 2-án konvokációs előadásokra kerül sor.

December 1-én, kedden 12,00-tól:

Aktuális nemzeti kérdéseink  címmel Dr. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tart előadást.

A rendezvény moderátora és házigazdája: Mgr. Lévai Attila, PhD., dékánDecember   2-án, szerdán de. 11,00-tól

a   „Százak Tanácsa“ tagjainak előadásaira kerül sor a következő sorrendben:

A műveltség értéke - Prof. dr. Pozsgay Imre, politikus, történész

„Te mindenkinek kijelölted saját helyét…” - Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője

Az ember mértéke - Borbély Károly festőművész

A rendezvény moderátora: Dr. habil. Kovátsné Németh Mária, PhD.,

A rendezvény házigazdája: Doc. PhDr. Molnár János

Szakmai nap a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara

tisztelettel és szeretettel hív és vár minden érdeklődőt a

2015. november 26-án, csütörtökön

tartandó szakmai napjára, melynek keretében a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet tanárai tartanak majd konvokációs előadásokat az Erasmus+ program keretében, és sor kerül a két intézmény / SJE RTK és a PTI/ közötti együttműködési szerződés aláírására is.

A szakmai nap tervezett menete:

9,00 - első előadás: Prof. Dr. Kolumbán Vilmos: A Kolozsvári Protestáns Teológia jelentősége.

10,00 - második előadás: Prof. Dr. Adorjáni Zoltán: Jézus találkozása Nikodémussal. Széljegyzetek Ján 3,1–21 margójára.

11,00 – a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet rektora /Prof. Dr. Rezi Elek/ és a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja /Dr. Lévai Attila/ aláírják a két intézmény közötti együttműködési szerződést.

12,00 - ünnepi ebéd a meghívottak számára

13,00 - harmadik előadás: Dr. Balogh Csaba: Szerkesztéstörténet és teológiatörténet Ézsaiás könyvében

Alkalmainkra mindenkit szeretettel hívunk és várunk

 

 

Előadás

A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, 2015. november 9-én, de. 11,00-tól, konvokációs előadásra kerül sor, melyen Ft. Dr. Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tart előadást "A prófétai lelkület, mint a lelkészi identitás meghatározója – ószövetségi példákon keresztül" címmel.

Ugyancsak szeretettel hívunk és várunk mindenkit a keddi /2015.11.10/, du. 14,00-kor kezdődő előadásra, melyen Miriam Nieger-Fleischmann, jeruzsálemi költő-festőművész tart előadást: "Izrael ma" címmel. Ezekre az alkalmakra nagy tisztelettel és szeretettel hívjuk és várjuk.

Tisztelettel: Lévai Attila, a SJE RTK dékánja

Prof. Dr. Bolberitz Pál előadása

Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt Prof. Dr. Bolberitz Pál, római-katolikus teológusnak,  az MTA doktorának előadására, mely 2015. november 3-án, de. 11,00-tül kerül megtartásra a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

/helyszín: a SJE RTK Tiszti Pavilon-beli épületének 1. emeleti E14-es termében, bejárat a Klapka tér irányából a patika felől/
 
Az előadás címe: Az "Egész" és a "Rész"
 
Előadásunkra mindenkit nagy tisztelettel és szeretettel várunk.
 
Áldáskívánással: Lévai Attila

Dékáni szabad - KÖZLEMÉNY

A Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Mgr. Lévai Attila, PhD. 2015. november 2-ra (hétfő) dékáni szabadot hirdet a kar hallgatói számára.

Nyitott nap a Református Teológiai Karon

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának nyílt napjára, melyre 2015. február 17-én kerül sor. 
A rendezvény keretében látogatóink részletes és pontos tájékoztatást kapnak a Református Teológiai Karon folyó tanulmányi programokról, szakokról, valamint külön információkat kapnak a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról. A komáromi egyetemi tanulmányok iránt érdeklődőknek a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály  munkatársai, illetve az egyes tanszékek vezetői, oktatói mutatják be a kar működését és oktatási kínálatát, valamint válaszolnak minden kérdésre. A látogatók az egyes tanszékek bemutatkozó óráin érdeklődhetnek a karon induló szakokról.

A Nyitott nap programja

  1. 8,00-10,00 – A Selye János Egyetem bemutatása az Egyetem Konferencia-központjában
  2. 10.00 – 10,30 Az érdeklődők megérkezése a kar épületébe
  3. 10.30-  A dékán üdvözli a megjelenteket, tájékoztat a képzés feltételeiről és lehetőségeiről, majd a vendégeket meghívja a Kar nyitott óráira.
  4. 11,15 – 12,00 nyitott óra (Héber nyelv /2. évfolyam/)
  5. 12.15-13,30 – ebédszünet (ebéd individuálisan)
  6. 13.30 – 14.15 – nyitott óra  (Újszövetségi kortörténet – 3. évf.)
  7. 14.15 – 15.00 – Az érdeklődők találkoznak a kar hallgatóinak képviselőivel

 

Minden érdeklődőt szeretettel vár a SJE RTK.

Komáromban, 2015. január 12. Mgr. Lévai Attila, PhD. a SJE RTK dékánja

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához.