A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében c. nyilvános ülés a Református Teológiai Karon

A VEAB Magyarságkutatási és Neveléstörténeti Munkabizottsága egy bibliai igét választva mottóul  /„ Tegyétek a fát jóvá, és a gyümölcse is jó lesz” (Mt 12-33)/ szervezte meg a Selye János Egyetem Református Teológiai Karával közösen a  A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében c. nyilvános ülését 2018. április 25-én Komáromban, majd folytatólagosan 26-én a magyarországi Farádon.

A komáromi ülést a meghívott vendégek előtt Dr. Kováts-Németh Mária, a bizottság elnöke nyitotta meg.  Elsőként „A művészet megtartó ereje” – kamarakiállítással vette kezdetét az előadássorozat, amelyen Dr. Borbély Károly, festőművész ismertette a kiállított munkáit. Az általa készített képekhez gondolatsorokat fűzött. Állítja, hogy állandóság van az életben, amit Senecától idéz: „Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja merre felé tart.”  A kiállítások szerepe a nemzeti érték kell, hogy legyen és feltárjuk, ami a miénk európai embereké. A művész úr is feltette a kérdést. Mi a küldetésünk, magyaroknak?

A Szent László könyveket  előadásában Dr. Szijártó István, irodalomtörténész, egyetemi docens, a Százak Tanácsának elnöke ismertette a közönséggel. Fő mondata , Ézsaiás próféta szavai – melyeket a XII. Pius pápa jelmondatává tett – „ Opus iustitiae pax” . Az igazság műve a béke, azaz „Az igazságnak béke a gyümölcse”. Irgalmasság, amit Szent Mártonhoz kötünk nem múlhatott el itt a Kárpát – medencében. Öt világrészen élt magyarokról szólt, hogy érdemes elgondolkodni , hova is tartunk. A Szent László könyvecskék sorozatában arra a kérdésre felelnek, hogy mit tehetünk a Hazáért, mi az, ami fontos.  A következő előadó Dr. Keresztes Péter PhD, nyitrai levéltár igazgatója prezentálta „A Nyitrai Állami levéltár feladatai” címmel előadását és feltárta a levéltár szerkezetét, a közigazgatás levéltári fondjait, a piaristák levéltári fondjait valamint az iskolaügyi osztály a privigyei és a nyitrai piaristák levéltári fondjait.

„A magyarság megtartó ereje az oktatás” címen Muhi Béla, a VMPE alelnöke, a GENIUSZ elnöke, az Apáczai Nyár Akadémia főszerkesztője tartott előadást. Mint mondta: „ Ne válasszon szét elv, politika…- mi együtt vagyunk. Kell aki összegyűjt, összetart. A társadalom vezetésében is kellenek az emberek, akik összetartják, mint a magyarság esetében is, úton módon összefognak és vezetnek.” Szót ejtett a gyermekek bizarr felméréséről, a gyengeségekről. Mennyire gyenge náluk a szövegértés, a természettudományi gondolkodás. Az oktatással baj van. Hol van Pestalozzi, Comenius és sokan mások még akik itt voltak. Miért nincs egységes pedagógiai elv? Az oktatást minden nemzetnek saját magának kell megoldania. Az egésznek az alapja az egyházi iskola. A hit és az iskola viszi tovább – „legnagyobb talány  maga az ember ( Pascal) „ akit nem szabad magára hagyni, hanem nevelni kell. Mindnyájan Don Quijote-k vagyunk, még ha a világ arcon is köp minket, akkor is pozitívan kell gondolkodnunk. Az anyanyelv az, ami összeköt minket. A digitális világban az írást meg kell tartani. Fel kell találni a jövőt, hogy jó legyen. A globalizációs világban miért van az, hogy a keresztyénség ellen megpróbáltatásokat ad az Isten? Mit akar Isten  a magyarsággal? „ … hazatalálunk majd talán..., hova fogunk érkezni? – ezeket a kérdéseket tette fel az együttgondolkodás alapjaiként az előadó.    Dr. Szász István Tas, orvos, író és kultúraszervező „A magyarság megcsúfolt szabadságszeretete és viszonzatlan Európa – szerelme” címen tartott előadása a nemzetek széttagoltságáról szólt, a kezdetektől egészen a II. világháborúig s annak következményeiről, a hamisságról, amely sorra köszönt vissza a történelem során. Említést tett a migrációs válságról, ami jelen pillanatban érint bennünket, s hogy ennek a folyamatnak a nemzetállamok felszámolása a fő célja. Európa és szabadság – hol vagyunk már ettől? Viszont mi maradhatunk Európa, ami bennünk él tovább. A cél: Európa megmentése, amire Isten segedelmével kis nép is alkalmas lehet. Mi is lesz a kisnemzetek sorsa? Képesek lesznek-e összefogni? Most kell nagyot, hatalmasat cselekedni magunk emberségéből. A történelemnek mindig is voltak, lesznek váratlan fordulatai. Az Európában halálra ítélt magyar nemzetnek hűnek kel maradni az evangéliumhoz. Amennyiben a  magyar nemzet a tiszta evangélium alá állítja családját, iskoláját,  akkor tiszta érték lesz az Európa szemében is. Új független országot kell felépíteni, érdemes megmaradni magyarnak a külső pénzhatalmú nagyokkal szemben. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” (Bethlen Gábor).

A nyitrai levéltár bemutatása mellett „A győri megyei levéltár története és gyűjteménye” címmel is elhangzott egy előadás Selmeci – Kovácsné Dancsesz Mónika, az Magyar Nemzeti Levéltár, Győr-Moson Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatónője által, aki rövid összefoglalásában feltárta  győri levéltár történetét és felhívta a figyelmet arra, hogy a felnövekvő generációval szerettessük meg a történelmet, a kutatást, amihez persze sok szorgalom és bátor elhatározás kell.

Batta György író a „Magyarságtudat a Felvidéken” cím alatt alkotott véleményt, hogy minden ember külön világ. Aki becsületesen dolgozik, boldogul. A magyarság helyzetét röviden vázolta, hogy milyen volt ezelőtt és hogyan változott meg a helyzet fokozatosan. A felvidéki magyarság a szétesettség állapotát mutatja. Saját tehetetlenségünk szétmarta a tevékenységeinket. A gyógyítás nem a mi dolgunk – hangzottak el.

„Az Eperjesi Evangélikus és a Nagyenyedi Református  Collegiumok üzenete” címen, Dr. Kováts Németh Mária, a bizottság elnöke és egyben szervezője a találkozónak  tartotta meg  előadását, majd a hozzászólások következtek, melybe egy-egy kisebb visszaemlékezéssel, vagy  referátummal. Dr. Kisida Elek sebészprofesszor, Szerencsés Magdolna, Mészáros Angelika, Bozsaki Szilvia és Szabó Orsolya kapcsolódtak be, akik leginkább saját régiójuk kultúrális-oktatási-nevelési intézményeit, s azok történetét mutathatták be.

A konferencia első napjának utolsó előadója, Mgr. Lévai Attila PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, a bizottság alelnöke tömör összefoglalása hangzott el  a komáromi teológiai képzésről , annak kezdeteiről, nehézségeiről, s arról,  miképp születhetett meg a mai komáromi Református Teológiai Kar.

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.  És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.” (1 Kor. 13, 1-2 ) –  a jól ismert Szeretet.Himnuszból vett igével rekesztette be a az ülés első, komáromi napját a kar dékánja. Az ülés másnap Farádon folytatódott az előzetes programnak megfelelően.

Bachorec Beáta, MDSS tanulmányi program 1. éves hallgatója