2019. szeptember 27-én elhunyt Dr. Xeravits Géza professzor, a Református Teológiai Kar oktatója.

Xeravits Géza 1971-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányai után, 1996-ban diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen és a Groningeni Egyetem Qumran-Intézetében folytatta tanulmányait, s itt szerzett doktori fokozatot 2002-ben. 2007-ben habilitált, s 2008-tól volt kinevezett egyetemi tanár, professzor.

Oktatói munkáját a nyíregyházi Szent Atanáz Görög-katolikus Hittudományi Főiskolán kezdte 1996-ban. 2002 és 2008 között a Pápai Református Teológiai Akadémia Ószövetségi Tanszékén volt oktató. 2009 és 2015 között a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének volt tanszékvezető tanára. 2015-től a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, az Ó- és Újszövetségi Tudományok Tanszékén oktatott.

Nemzetközileg is elismert szakemberként 29 könyv szerkesztője, 15 könyv szerzője volt, s további 126 tudományos közleményt jegyzett hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, évek óta egyetemi és kari szenátusi tag is volt.

Földi életének 49. esztendejében távozott közülünk.

Legyen áldott az emléke, s Isten vigasztalása kísérje az Őt gyászolókat.

Temetése ortodox szertartás szerint az Óbudai temetőben (Budapest, Bécsi út 3365-371) lesz 2019. október 4-én 15.00 órakor.

A Selye J. Egyetem  Református Teológiai Karának  Akadémiai Szenátusa pótválasztásot hirdet

a szenátus oktatói és hallgatói részébe

oktatói rész: két fő , dr. habil. Bernhard Kaiser, D.Th.  és prof. Kocsev Miklós, PhD. helyére, 

                hallgatói rész : egy fő, Vadkerti Bálint helyére

A választások menete:

A választások meghirdetése: 2019. szeptember 16.

A jelöltállítás határideje:  2018. október 1.   12.00 óráig

A jelöltállításban a SJE RTK akadémiai közösségének oktatói és hallgatói részébe tartozó, a hivatali hirdetőtáblán közzétett oktatói és hallgatói listán szereplő tagjai vehetnek részt, az alkalmazottak a szenátus oktatói, a hallgatók a szenátus hallgatói részébe állíthatnak jelöltet, ugyanezen oktatói és hallgatói lista alapján.  A választási bizottság elnökének címzett jelöléseket az egyetemi iktatóban adhatják le, zárt borítékban. A jelölésnek tartalmaznia kell a jelölő és a jelölt teljes nevét, e-mail elérhetőségét, a jelölő aláírását, a jelölés dátumát, lehetőség szerint  a jelöltnek a jelöléssel való egyetértését. Ha ez utóbbira nincs mód, a választási bizottság elnöke kéri ki a jelölt nyilatkozatát afelől, hogy elfogadja, vagy nem vállalja a jelölést.   A választásokkal kapcsolatos további információt a választási bizottság tagjaitól személyesen, vagy e-mail címen kérhetnek. Jelölőlapokat az előtérben kihelyezett asztalon találunk, illetve a dékáni hivatal titkárságán, valamint a választási bizottság tagjaitól szerezhetünk be.

A jelöltek listájának közzététele: 2018. október 8.

                          A választások időpontja és helyszíne: 2018. október 15.  09.00- 12.00  óra,   Tiszti Pavilon,  E- 14 sz. terem

A választás eredményének kihirdetése:  2018. október  15. , 12.30 óra

            A Választási Bizottság elnöke:  Bódi Krisztina (bodikriszti97mail.com)

A Választási Bizottság tagjai:  Görözdi Zsolt ( ), Siák Magdolna ()

Nyári szünethez képest szokatlanul mozgalmas a hétfő délelőtt a komáromi Selye János Egyetemen. Érkeznek a nyári egyetem diákjai, a konferencia-központ dísztermét pedig épp felkészítik az ünnepélyes megnyitóra, a Tiszti Pavilon emeletén pedig egy ünneplőbe öltözött kisebb csoport várakozik. A felvételi a Református Teológiai Karra írásbelivel kezdődik: a missziológia, diakónia és szociális gondoskodás alap-, illetve mesterszakra jelentkezőknek empátia-, illetve konfliktusmegoldó teszteket kell kitölteniük, a református teológia tanulmányi programra felvételizőknek általános műveltségükről, bibliaismeretükről és idegen nyelvű szövegértésükről kell számot adniuk, valamint esszét kell írniuk.

„Nincs még egy magyar nyelvű református teológia a Kárpát-medencében, amelyik állami fenntartású egyetemen működne” – mondja nekünk Lévai Attila dékán, mialatt a felvételizőket Somogyi Alfréd dékánhelyettes igazítja el. Míg az írásbelizők Ábel foglalkozását és az úrvacsora szereztetési igéjének helyét próbálják felidézni, vagy azon tűnődnek, mit jelent az ex cathedra kifejezés, addig minket a kar vezetői kalauzolnak végig Jókai városának református helyszínein, valamint a felvidéki lelkészképzés fordulatokkal teli történetén.

Teológia nélkül maradtak

Mint oly sok mindent, ezt is a trianoni döntés tette szükségessé, hisz az első világháború végén meghúzott határok a komáromi erődrendszerrel és a főtéren álló Klapka-szoborral együtt kétszázezer reformátust és több száz gyülekezetet – a dunántúli, a tiszáninneni és a tiszántúli egyházkerület egy részét – is Csehszlovákiához csatolták. Addig egyértelmű volt, hogy Felvidék nyugati régiójának lelkészeit Pápán, a keletieket pedig Sárospatakon képezték, de a századfordulóra egyre népszerűbb lett a budapesti teológia is. „Az új állam viszont szigorúan megtiltotta minden kapcsolat fenntartását az anyaországgal, így a felvidéki reformátusok kénytelenek voltak saját egyházszervezetet kialakítani” – meséli Somogyi Alfréd, akitől azt is megtudjuk, egyházuk konventje 1925-ig minden évben foglalkozott a lelkészképzés megszervezésével.

A prágai huszita és a pozsonyi evangélikus teológia is szóba került, de a „Cseszkoszlovenszkóba” szakadt reformátusok saját intézményben gondolkodtak. 1924 nyarán kaptak is amerikai támogatást, de egy hónappal az iskola megnyitása előtt kiderült, hogy a 800 ezer koronás céladományt másra kell fordítaniuk. „Sörös Béla losonci lelkész ezt megelégelve hozzálátott a teológiai intézet megszervezéséhez. Gyülekezete akkoriban örökölt egy oktatásra alkalmas épületet, ő pedig az intézmény éves költségét és munkatervét vitte a konvent következő ülésére” – ismerjük meg az 1925 szeptembere és 1938 decembere között működött Losonci Teológiai Szeminárium megnyitásának előzményeit az alapító unokájától.

Küldetés teljesítve

A későbbi püspök által létrehozott intézményben a 19. századi skót teológusképzés mintájára alakították ki az oktatást – Sörös Béla maga is edinburghi peregrinus diák volt. „Míg Skóciában egy-egy teológiai diszciplínában jártas lelkész vett maga mellé két-három tanulót, és a szolgálat mellett megtanította nekik az anyagot, itt a tanárok függesztették fel három hónapra gyülekezeti szolgálatukat, hogy leadjanak és számon kérjenek egy-egy témakört – mutatja be a két világháború közötti teológiát a dékánhelyettes. – Szigorú képzés folyt Losoncon, Sörös Béla azt vallotta, hogy középszerű szakemberekre nincs szüksége az egyháznak.  Akik ott végeztek, mégis úgy emlékeztek vissza, hogy családias, szeretetteli légkörben tanulhattak, a Szentlélek teológusának védőszárnyai alatt.” 

Nehéz anyagi helyzetben, külföldi és gyülekezeti támogatásokból tudott csak fennmaradni az iskola, a losonci lelkész és gondnok sokszor a sajátjából egészítette ki a kasszát. Mint megtudjuk, „egyszer még így is bezárták az intézményt, arra hivatkozva, hogy az állam nem ismeri el az ott folyó képzést, de – hála Sörös kiterjedt egyházi kapcsolatainak – nemzetközi nyomására folytatódhatott az oktatás”. Tizenhárom éves fennállása alatt a szeminárium száztíz lelkészt adott a felvidéki reformátusoknak, majd 1938. december 31-én beszüntette működését. Alkalmi kalauzaink azt mondják, az első bécsi döntés, Felvidék Magyarországhoz visszatérése miatt okafogyottá vált a losonci képzés: elődeik úgy érezték, küldetésüket teljesítették, a hallgatókat – lakhelyük szerint – átvette a pataki, a debreceni, a budapesti és a pápai teológia.

Összekovácsolta a diákokat

1945-ben a csehek visszatértek a Felvidékre, a jogfosztottság, erőszakos szlovákosítás és lakosságcsere éveiben pedig ismét teológia nélkül maradtak a magyar reformátusok. Többen a határon átszökdösve tudták csak befejezni tanulmányaikat. „1952-ben Prágában, a Károly Egyetem teológiai karán létesítettek egy professzori és egy docensi állást számunkra” – veszi át a szót Lévai Attila. A Cseh Testvérek Egyháza fogadta be őket, nem felejtették el, hogy a türelmi rendelet kiadása utáni időszakban pataki diákok segítették enyhíteni a cseh- és morvaországi protestáns lelkészhiányt.

A cél az volt, hogy a lehető legtöbb tárgyat magyarok tanítsák a magyar hallgatóknak. Először Turnsky (Thuróczi) Istvánt nevezték ki professzornak, mellé Szabó Antalt docensnek, őket Csémy Lajos és Bihari Mihály váltotta. „A nagytudású Csémy professzor keze alól lelkészek generációi kerültek ki, sokan az utolsó egyházi polihisztorok egyikét tisztelik benne” – mondja a komáromi dékán. Csémy a gyakorlati teológiát, míg Bihari egyháztörténetből Kálvin teológiáját tanította, az elméleti tárgyakat pedig a legnagyobb cseh protestáns teológusoktól hallgatták a felvidéki magyar diákok – tudjuk meg. A '90-es években Erdélyi Géza későbbi püspök és Molnár János, a majdani első komáromi dékán került a katedrára, utóbbi már a cseh diákokat is tanította vallástörténetre.

„Akik Prágában végeztek, azokat annyira erősen összekötik a diákévek élményei, hogy sokan a mai napig tartják egymással a kapcsolatot, rendszeresen találkoznak” – meséli Lévai Attila, aki a saját bőrén már nem tapasztalhatta meg ezt az összetartást, mert ő az időközben Komáromban megnyílt Calvin János Teológiai Akadémia első évfolyamát erősítette.

Presbiterek szolgálatban

Az 1989-es bársonyos forradalom után komoly szakemberhiánnyal küzdött a felvidéki egyház. „Az embereknek intenzívebb lelkigondozásra volt igényük, de nem minden gyülekezetbe jutott lelkész. Ennél is sürgetőbb gond volt a hitoktatók hiánya: már lehetett tartani az iskolákban hittanórát, de nem volt pedagógus” – emlékszik vissza a dékán. Ennek enyhítésére 1991-ben Kassán és Komáromban katechetikai szemináriumot indítottak, ami két évvel később Calvin János Teológiai Intézetté alakult, amikor már lévitákat is képeztek. „Elődeink úgy próbálták áthidalni a lelkészhiányt, hogy laikusokat képeztek és állítottak szolgálatba, akik istentiszteleteket tartottak és prédikáltak, így az addig a szomszédos településről beszolgáló lelkészeknek már csak úrvacsorát osztaniuk és keresztelniük kellett.”

A laikusoknak a Calvin János Teológiai Akadémia 1994-es elindulásában is nagy szerepük volt. Amikor a ’90-es évek elején Budapesten újraindult a levelező teológusképzés, Takács Zoltán hajóépítő mérnök, több szabadalom birtokosa, a komáromi gyülekezet gondnoka, egyben felvidéki főgondnok újra iskolapadba ült. „Hetvenévesen végezte el a teológiát, ötödévesként már tanított minket, elsőéveseket Komáromban” – meséli Lévai Attila. Az első évfolyam, huszonöt évvel ezelőtt, tizenhárom nappalis és körülbelül ugyanennyi levelező tagozatos teológushallgatóval kezdte meg működését a komáromi egyházközség épületeiben.

A lévita olyan személy, aki igehirdetési, missziói és vallásoktatói szolgálatot teljesít a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban, de a sákramentumokat nem szolgáltathatja ki, és egyházigazgatási jogkörökkel nem ruházható fel. Az egyház törvényei szerint lévitai szolgálatra kirendelhető az a konfirmált református személy, aki lévitai képesítést nyert, valamint az a lelkészjelölt, aki teológiai tanulmányai során legalább hat szemesztert sikeresen elvégzett.

Otthonra leltek a gyülekezetben

„A gyülekezet és a teológia kapcsolata ezekben az években volt a legszorosabb” – mondja Fazekas László püspök, komáromi lelkész, aki rövid időre szintén csatlakozik sétánkhoz. A Jókai utcai épület földszintjén három tanterem és néhány iroda, az emeleten további két tanterem és a dékáni irodák kaptak helyet, a kollégium pedig a szemközti telken álló impozáns református templom mögötti épületben. Volt, amikor ötven hallgatónak adott otthont egyszerre. A könyvtár alapkövét 1995-ben tették le ugyanitt.

Tíz évvel később, az egyetem megalakulásakor költöztek el a diákok és a tanárok – tudjuk meg –, de a tanévnyitó és -záró alkalmakat, diplomaosztó és kibocsájtó ünnepségeket a mai napig a templomban tartják. A türelmi rendelet idején épült 2400 férőhelyes épület a 19. század első felében kapott tornyot, rögtön akkorát, hogy épp egy méterrel magasabb legyen a katolikus András templomnál. Volt olyan szekeresgazda, aki több hajóaljnyi faanyagot, emellett munkásokat és pénzt is adományozott az építkezésre.

„Ez egy igét szerető gyülekezet, nagy ébredés volt itt az 1930-as években” – mondja a püspök. Akkor jött szokásba, hogy minden nap reggeli áhítat után mentek ki a mezőre az emberek, és a munkát esti könyörgéssel fejezték be. „A padok a mai napig tele vannak zárható ládikákkal, a régiek ott tartották az énekeskönyvüket és Bibliájukat.” Ha megszámoljuk az időközben műemléki védelmet kapott ládikákat, képet kapunk, mekkora volt az igény a mindennapos igehallgatásra. A hetet a mai napig ezzel kezdi a gyülekezet, a hétfő reggeli áhítatokon szorgalmi időszakban az egyetemisták szolgálnak.

Létjogosultsága nem kérdéses

Merthogy időközben megalakult a Selye János Egyetem, ami magába olvasztotta a teológiát is. „Erre azért volt szükség, mert a Calvin János Teológiai Akadémiát tíz év alatt sem sikerült akkreditáltatni” – tudjuk meg Lévai Attilától. A rendszerváltás után ugyanaz a helyzet állt elő, mint a két világháború között: az ország egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézményét nem ismerték el állami oldalról. „Abba nem szóltak bele, kit fogad el és alkalmaz lelkészként az egyház, de a végzettséget, amit a teológia adott, nem fogadták el.”

Több szlovákiai egyetemmel is tárgyaltak az évek során, de megegyezni egyikkel sem tudtak, viszont a Selye alapításakor már rendelkezésre állt minden dokumentáció, így könnyen ment a betagozódás: a tanárképző és a gazdaságtudományi mellett az egyetem harmadik kara lett a református teológia. „A következő évben már államilag elismert teológiai diplomát adhattunk át a végzősöknek, 2006-ra pedig sikerült elérni, hogy a korábban nálunk végzettek is különbözeti vizsgát tehettek.” Abban az évben indult el – az egyetemen elsőként – a doktori programjuk is.

Tovább él az Akadémia is

A Calvin János Teológiai Akadémia nem szűnt meg, azóta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lelkésztovábbképző és tudományművelő egyesületeként működik. „Tulajdonában van a könyvtárépület, gyarapítja annak állományát, segíti a tudományos előrehaladást az egyházban. Egyfajta ernyőszervezetként támogatásokra pályázik, kiadványokat publikál és konferenciákat szervez a karral közösen” – mondja a dékán, aki egyben az akadémia vezetője is.

„Az elmúlt tizennégy évben az egyetem kinőtte gyermekbetegségeit, reméljük, hogy egy nyugalmasabb időszak előtt állunk, és folytathatjuk a megkezdett építkezést” – értékeli az alapítástól eltelt időszakot Lévai Attila. A kezdeti felfutás után ezerhétszáz körül állandósult a három kar hallgatóinak száma, de többségük már nappali tagozatos, míg a kezdetekkor kétharmaduk még levelezős volt. Mostanra saját helyszínt kapott mindhárom kar, kollégiumot építettek és elkészült konferenciaközpontjuk is, és helyhiány miatt tovább terjeszkednének. „Minden tanulmányi programunk stabil, sikeresen túl vagyunk két teljes akkreditáción, a publikációs listák alapján Szlovákia öt legjobb állami egyeteme között vagyunk. Egyetemünk létjogosultsága már nem kérdéses” – teszi hozzá.

Három érv a komáromi teológia mellett

• A komáromi teológia karakterét meghatározza, hogy határon túli intézmény, az alapítása óta eltelt huszonöt év alatt volt kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és magyarországi hallgatójuk, de németországi, svájci, ausztráliai és finn doktoranduszuk is.

• Másik jellegzetessége, hogy a nappali munkarend mellett egyéni tanrend is kérhető, így a hétvégi konzultációk munka mellett is teljesíthetők. „Azt tapasztaljuk, hogy az idősebb korosztály elkötelezettebb, komolyabban veszi a szolgálatot és a tanulást, könnyebb velük a munka.”

• Komáromban nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos munkára, Budapest és Debrecen után ők a harmadik református intézmény a Kárpát-medencében, ahol doktori képzés folyik, nemrégiben beadták kérelmüket, hogy habilitációs intézmény legyenek.

„Hosszú idő után újra megadatott nekünk, hogy teológushallgatóink saját egyházukban tanulhassanak, nem pedig idegennyelvű közegben” – mondja az elmúlt huszonöt évről a dékán. A Református Teológiai Karnak az előző tanévben hetvenegy hallgatója, nyolc főállású és hat óraadó tanára volt. Mostanáig százötven teológusi diplomát adtak ki, a Szlovákiai Református Egyház aktív lelkészeinek fele itt végzett, szociális képzésük pedig a magyarországi hallgatók körében népszerű.

Ők is az egyetemhez hasonló utat jártak be: az első években két-háromszoros túljelentkezés volt hozzájuk, a kétezres évek közepére sikerült minden gyülekezetbe önálló lelkészt küldeni, majd segédlelkészeket, ifjúsági, diakóniai és tábori lelkészeket szolgálatba állítani. Akkorra viszont elkezdett csökkenni a felvételizők száma, idén már csak öten jelentkeztek – Lévai Attila szerint általános a szlovákiai felsőoktatási intézmények iránti érdeklődés csökkenése, a fiatalok szívesebben tanulnak Magyarországon vagy Csehországban. Ez azért gond, mert van olyan egyházmegye, ahol két-három nagy gyülekezet van lelkész nélkül, és miközben egyre kevesebb lelkészt állítanak szolgálatba, több helyről a következő években készülnek nyugdíjba.

Hogyan lehet valaki református lelkész a Felvidéken? A diploma megszerzése és az első lelkészképesítő vizsga teljesítése után két év segédlelkészi szolgálat következik, majd a második lelkészképesítő vizsga abszolválása után szentelik lelkésszé. És mit várnak a felvételizőktől? „Szolgálatkészséget, Isten előtti alázatot, látható elhivatottságot és tudni akarást” – mondja Somogyi Alfréd. Minden mást meg tudnak tanulni az öt év alatt – teszi hozzá a dékánhelyettes.

Feke György, fotó: Bertalan Johanna, 

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/16503/

A felvételi jelentkezési lap beadásának határideje:

2019. július 31. – nappali  tagozat (Bc. és Mgr. képzés) költségtérítés-mentes képzés, lehetőség van individuális tanrend alapján is tanulni!!!

A felvételi vizsgák időpontja:

2019. augusztus 19 -  nappali tagozat (Bc. és Mgr. képzés)

A képzések  költségtérítés-mentesek, lehetőség van individuális tanrend alapján is tanulni!!!

A felvétel feltételei:   

A 131/2002 főiskolákról szóló törvény és ennek módosításai, valamint a kar belső előírásai értelmében a felvétel feltételei a következők:

• érettségivel sikeresen befejezett középiskolai tanulmányok,
• kitöltött és határidőn belül leadott jelentkezési lap főiskolai tanulmányokra,
• a felvételi vizsga sikeres teljesítése.

A kar kéri az egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolást a felsőoktatásban való képzéshez és az adott tanulmányi programban való későbbi elhelyezkedéshez.   

A külföldi hallgatók felvételének feltétele megegyezik a Szlovák Köztársaság állampolgárainak felvételi feltételeivel. A külföldi középfokú végzettséget honosíttatni kell a Szlovák Köztársaságban, s ezeket az iratokat határidőn belül leadni a tanulmányi osztályon.      

A képzésre való felvételnél figyelembe vétetik a középiskolai tanulmányi előmenetel, az érettségi eredménye, és a szak olimpiászain és tanulmányi versenyein elért eredmények.

Felvételi vizsga a bakalár (Bc.) képzésre:  

A felvételi vizsga tartalma: 

• szóbeli beszélgetés alkalmasság-felmérése céljából

A végleges kiértékelésbe beszámítódnak az érettségi és az adott év bizonyítványának előmeneteli érdemjegyei.

A felvételi vizsga kiértékelése:  

A szóbeli vizsga teljesítménye vizsgáztató testület által pontozódik és értékelődik ki. Az eredmények vezetve vannak a felvételi vizsga protokoll lapjain. A felvételről/nem felvételről szóló döntés hozzáférhető az egyetem internetes oldalán.

Felvételi vizsga a magiszteri (Mgr.) képzésre:  

A felvételi vizsga tartalma: 

• írásbeli teszt az általános középiskolai tudásból, a Szentírás ismeretéből, egyháztörténetből és idegen nyelvből,
• szóbeli beszélgetés alkalmasság-felmérése céljából, idegen nyelv és egyházi ének tárgyismerete.

A végleges kiértékelésbe beszámítódnak az érettségi és az adott év bizonyítványának előmeneteli érdemjegyei.

A felvételi vizsga kiértékelése:  

Az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga teljesítménye is a vizsgáztató testület által pontozódik és értékelődik ki. Az eredmények vezetve vannak a felvételi vizsga protokoll lapjain. A felvételről/nem felvételről szóló döntés hozzáférhető az egyetem internetes oldalán.  

Általános tények a felvételi eljárásról:   

A felsőoktatási intézménybe való jelentkezési lapnak tartalmaznia kell, vagy csatolni kell hozzá a következőket:

• az egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolást a felsőoktatásban való képzéshez és az adott tanulmányi programban való későbbi elhelyezkedéshez (orvosi igazolást),
• életrajz,
• illetékes hivatal által hitelesített fénymásolat a végzős évről és az érettségi bizonyítványról; azon hallgatók, akik a 2018/2019-es évben érettségiznek ezen bizonyítványok fénymásolatait legkésőbb a felvételi napján adhatják le.

A kar a jelentkezés lapok beadásának határideje után legkésőbb 30 napon belül írásban igazolja a tanulmányi programra való jelentkezést, s ugyanakkor a jelentkezőnek részleges információt ad a felvételi vizsga menetéről és tartalmáról. Szükség esetén meghatározza a jelentkező számára hiánypótlásra rendelkezésre álló határidőt.

A felvételi vizsga térítési díja:

25 Euro  – elektronikus jelentkezés
50 Euro – papír alapú jelentkezési mód   

Bank: Štátna pokladnica Bratislava
Számlaszám: 7000122827/8180
Variábilis jel: a jelentkező születési száma
Konstans jel: 0558

Elérhetőség, és bővebb információk:

Selye János Egyetem

Bratislavská cesta 3322, Komárno, 945 01,
tel.: 035/3260633, e-mail: vadkertitujs.sk, www.ujs.sk

Református Teológiai Kar

Bratislavská cesta 3322, Komárno, 945 01,
tel.: 035/3260633, 035/3260656 e-mail: , www.ujs.sk

Negyed évszázada jött létre Komáromban a Calvin János Teológiai Akadémia, amely 10 éven keresztül, a Selye János Egyetem megalakulásáig végezte a magyar nyelvű református lelkészképzést Szlovákiában.

2004-ben aztán betagozódott az egyetem struktúrájába, és feladatát a Református Teológia Kar vette át. Calvin János Teológiai Akadémia azonban nem szűnt meg, a mai napig működik, ún. ernyőszervezete lett a teológiai karnak, lelkésztovábbképző és tudományművelő intézménnyé vált, 40 ezer kötetes könyvtárat gondoz, konferenciákat szervez, kiadói tevékenységet folytat. Június 22-én, szombaton a 25 éves jubileumra emlékeznek egykori tanárok és hallgatók Komáromba.

„Az ötvenes évek elejétől a rendszerváltásig a református egyház számára Prágában képezték a teológusokat. A kilencvenes években aztán, miután egyre többen tértek vissza az egyházhoz, vállalták hitüket, lelkészhiány jelentkezett, és hitoktatókból is kevés volt. Ennek orvoslására a református egyház akkori vezetése 1991-ben először katechetikai szemináriumot indított Komáromban és Kassán. A szeminárium aztán Calvin János Teológiai Intézetté alakult, ahol már levitákat is képeztek, 1994-től pedig Calvin János Teológiai Akadémiaként működött” – sorolta az intézmény megalakulásához vezető út egyes állomásait Lévai Attila, a Selye János Egyetem dékánja, aki egyike volt az Akadémia első hallgatóinak, majd tanársegédként, dékáni titkárként tevékenykedett ott. Jelenleg pedig az Akadémia igazgatói tisztségét is ellátja.

„Az Akadémián folyó képzés nem nyert állami akkreditációt, állami támogatásban sem részesült, gyülekezetek, külföldi segélyszervezetek támogatásából tartotta fenn magát – mondta a dékán. – Vezetői mindvégig próbálták betagozni valamely egyetembe, többel ígéretes tárgyalások folytak, de végül kútba estek ezek a próbálkozások.  A Selye János Egyetem megalakulásával a kérdés megoldódott, az akkreditáláshoz szükséges anyag elő volt készítve, az átmenet zökkenőmentes volt. A Selye Egyetem átvette az Akadémiától a hallgatókat, úgyhogy 2005-ben már diplomát osztottunk.” Egy év elteltével az egyetem arra is lehetőséget adott, hogy mindazok, akik az Akadémián elvégezték az öt éves lelkészképzést, de akkreditáció hiányában nem kaptak diplomát, a különbözeti vizsgák letétele után magiszteri titulushoz jussanak.

Kezdetben nagy volt az érdeklődés az Akadémia iránt, két-háromszoros volt a túljelentkezés. A kétezres évek közepére aztán szinte valamennyi gyülekezetben betöltődtek a lelkészi, segédlelkészi állások és enyhe túlképzés mutatkozott. „Tudtuk, hogy ez az állapot nem tart soká, és mára ismét 8-10 olyan anyagyülekezetről tudunk, ahol nincs lelkész – mondta Lévai Attila. – A teológusképzés iránt csökkent az érdeklődés, és 25 év után az idei lesz az első év, amikor nem tudunk lelkészdiplomát osztani. Sajnos, nincs egy lelkészi életpályamodell, amit a fiataloknak fel tudnánk vázolni, a lelkészek anyagi megbecsülése sem megfelelő.”

A jubileumi megemlékezés szombaton 14 órakor koszorúzással kezdődik a Calvin János Teológiai Akadémia falán elhelyezett emléktáblánál.

15 órakor Erdélyi Géza nyugalmazott püspök tart áhítatot az egyetem Református Teológiai Karának 14-es előadójában. Az Akadémia múltbéli és jelenlegi tevékenységét Lévai Attila ismerteti, majd visszaemlékezések hangzanak el, amelyekből egy kiadvány is készül. Az ünnepségre nemcsak Szlovákiából és Magyarországról, de Erdélyből, Hollandiából, Horvátországból és Németországból is várnak volt tanárokat, diákokat.

V. Krasznica Melitta

_{https://ujszo.com/regio/jubilal-a-calvin-janos-teologiai-akademia}

A Carissimi Nonprofit Alap és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége mellett működő Speciális Fejlesztő Szakmák Országos Társulása és a SJE RTK tisztelettel meghívja szakmai napjára. 

Helyszín: Selye János Egyetem, Konferencia-központ, Vársor u. (Hradná) 2., Komárom
Időpont: 2019. június 14., 8.30–17.00 

Célcsoport: szülők, óvónők, alsó tagozatos és speciális iskolai pedagógusok, szakemberek, egyetemi hallgatók 

Program: 
8.30–9.00 Regisztráció 
9.00–9.20 Megnyitó 
9.20–9.50 Prof. MUDr. Bauer Ferenc újszülöttgyógyász, Érsekújvár: Újszülöttkori halálozások, korai és késői megbetegedések 
9.50–10.30 Melecski Júlia gyógypedagógus, Artis Centrum: Terápiás lehetőségek Szlovákiában 
10.30–10.50 Kávészünet 
10.50–11.30 Barthalos Réka konduktor, Artis Centrum: Korai fejlesztés 
11.30–12.00 Köböl Tibor szociális tanácsadó, Izomsorvadásos Betegek Országos Szervezete, Pozsony: Milyen támogatásokat igényelhet a szülő? 
12.00–13.00 Ebédszünet 
13.00–13.40 Machajová Monika speciális pedagógus, pedagógiai asszisztens, Köbölkút: Asszisztensek óvodában és iskolában? Hogyan is van ez? (szlovák nyelven) 
13.40–14.20 Németh Margit pszichológus, Dunaszerdahely: Fogyatékossággal élő gyermek a családban – pszichológiai szempontok 
14.20–15.00 Kertész Nikoletta Zita szülői tanácsadó, funkcionális táplálkozási szakértő, neurofeedback tréner-oktató: Pörög a gyerek, de nem tudjuk, miért? A táplálkozás hatása az idegrendszerre 
15.00–15.10 Kávészünet 
15.10–16.30 Kerekasztal-beszélgetés szülőkkel és szakemberekkel. Téma: a sajátos nevelési igényű gyermek a mindennapokban 
16.30–17.00 Zárszó 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ebédet és frissítőt biztosítunk.

A Magyar Református Egység Napja valamennyi Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar református találkozója. Debrecenben Karunk - a SJE Karrier-tanácsadó Központ közreműködésével - is bemutatkozhatott a többezer résztvevő előtt. 

Május 10-én nemzetközi konferencia zajlott a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Rendszeres és Gyakorlati Teológiai Tanszékének szervezésében. Az RTK együttműködő partnerei a liechtensteini Internationale Akademie für Philosophie, a svájci Staatsunabhängige Theologische Hochschule Basel, az erdélyi Protestáns Teológia Intézet, Kolozsvár és a német Institut für Reformatorische Theologie, Reiskirchen együttműködésében. A ’68-as forradalom törekvései a hagyományos keresztyén értékeket kritizálták, hatásuk pedig nemcsak a társadalmi élet területén, hanem egyházi térfélen is érződik.

Főként a nyugati társadalmak életében figyelhető meg mindez, de mára már az Európai Unión keresztül igyekeznek a kelet-közép-európai népek társadalmát is elérni. A konferencia célja a hatvannyolcasok gondolkodásának és jelenben érzékelhető jelentőségének megértése, és minderre protestáns etikai szempontú válaszadás.

Előadásainak a címe: Misijní a charitativní práce,  Humanitární pomoc a rozvojová spolupráce,  Management v sociální práci  

Az OTDK 2019. április 24-26-án Gödöllőn rendezett Társadalomtudományi Szekciójában karunk hallgatója Sebők János, az Egyház és Társadalom (Párhuzamok és eltérések Szent Ágoston és Kálvin politikai szemléletében) című pályamunkája különdíjban részesült

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2019. április 23-ra dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2019. április 15.

Április 10-én karunk hallgatói az egyetemi TDK-n a Teológiai tudományok szekciójában mérették meg magukat.                                                     

A SELYE JÁNOS EGYETEM REFORMÁTUS TEOLÓGIAI KARÁNAK AZ „EGYÜTT A HIT ÚTJÁN“ CÍMŰ GYÜLEKEZETPEDAGÓGIAI KÖNYV BEMUTATÓJÁVAL EGYBEKÖTÖTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI TEOLÓGIAI KONFERENCIÁJA

A közös áhítat után a SJE RTK dékána Lévai Attila szólt az érdeklődőkhöz, majd Somogyi Alfréd dékánhelyettes ismertette a vendégekkel a kar tanulmányi programjait.  A Missziológia, diakónai és szociális gondoskodás alapképzést elvégző hallgatók nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el szociális intézményekben, a közigazgatásban, vagy a szociális szférában. A szociális gondoskodás szak biztonságos szakmát ad az abszolvensek kezébe, hiszen az átlagéletkor kitolódásával egyre több gondozóra van szükség. A teológus képzés sikeres elvégzése után „magiszteri” címet kap a hallgató. A teológiai tanulmányok felkészítik az egyházi szolgálatra, kitűnő ismereteket szerezhet bibliai tudományokból, egyháztörténetből, vallástudományból, gyakorlati teológiából, filozófiatörténetből, dogmatikából, etikából. A teológus képzés ideje alatt megismerhetik a református gyülekezetek életét, ahol a kar hallgatói szolgálatot is teljesítenek – hangzott el a tájékoztatón.

Köszöntőjében Lévai Attila, a SJE Református Teológiai Karának dékána kiemelte, hogy a konferencia közel hatvan témája arra hivatott, hogy feltárja azon értékeket, amelyek a magyar oktatásban és nevelésben, nyelvápolásban, a gondozásban mutatkoznak. A konferencia üzenete megfogalmazása szerint, hogy választ találjanak arra, hogy mi az, amit közösen tudnak mondani a jövőnek. Juhász György a Selye János Egyetem rektora megnyitójában hangsúlyozta, hogy a konferencia tanulsága lehet, hogy minden korban és körülmények között szükség volt és van az anyanyelvi oktatásra, illetve a szociális gondoskodásra, ami elősegíti mindenki számára, hogy egyenlő feltételek mellett élhessen teljes életet.

A konferencia programja az Oktatáspolitika-kisebbségi nyelv, Szociális gondoskodás-árvaházak, Iskolatörténet-tanítóképzés,  Iskolák és életutak, Módszertani kultúra szekciókban zajlott, ahol közel 50 kutató mutatta be kutatási eredményeit. A rendezvény programjában olyan neves akadémiai szereplők is előadtak, mint Szabó Péter a Kodolányi Egyetem rektora, Orosz Ildikó a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Lukács Olga a Babes-Bolyai TUdományegyetem RTK dékánja, Pálfi József a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Peter Kónya az Eperjesi Egyetem rektora.

„Te pedig azokat szóljad, amik az egészséges tudományhoz illenek.”

(Tituszhoz írott levél 2,1)

MEGHÍVÓ

a

„KÖZÉPSZINTŰ ÁLLAMI ÉS FELEKEZETI ISKOLÁK, TANÍTÓKÉPZŐK ÉS ÁRVAHÁZAK 1869-1949”

című

III. Kárpát-medencei nemzetközi tudományos konferenciára.

A rendezvény időpontja:

2019. március 20.

A rendezvény helyszíne:

Selye János Egyetem Református Teológiai Kara, Révkomárom, Vársor utca, Tiszti Pavilon épülete

A teljes meghívó letölthető itt

A nyári szemeszter elején egy évkezdő csendes délutánra került sor a teológiai karunkon. A kar dékánja, Lévai Attila, áhítattal nyitotta meg az alkalmat, amelyen mind nappalis, mind az individuális hallgatók részt vettek.  A program nagyon színes és tartalmas volt, melyről ismételten Szénási Lilla tanárnő gondoskodott. 

Ezután egymást is megajándékoztuk, és különböző jókívánságokkal leptük meg testvéreinket. Az illusztráció és annak fejtegetése többek közt azt is felfedte számunkra, hogy mennyire színes és különféle gondolkodású teremtményei vagyunk Istenüknek.

A bibliai üzenet Péter és a tanítványok csodálatos hallfogásának a történetére épült, melynek szemléltetésében mi magunk segédkeztünk. Ahogy Péter, úgy mi is gyakran belefáradunk az élet feladataiba, talán sokszor van, hogy elcsüggedünk, és hiábavalónak tűnik minden. A tanítványok egész éjjel fáradoztak, és semmi eredményét nem látták. Ekkor jött Jézus, és az egész éjszakás hiábavaló munka után, most „józan ésszel” ellentétes módon, de mégis újbóli próbálkozásra buzdította Pétert és társait. Engedelmeskedtek neki, és értelmüket felülmúló csodának lehetek a részesei. Igen, gyakran mi is értelmetlennek láthatjuk azt, amire az Úr kér bennünket, de ha bizalommal engedelmeskedünk szavának, Isten az értelmetlennek tűnő fáradozásainkat is fel tudja használni, így bizalommal fordulhatunk hozzá egész életünkben, annak minden területét rá bízva.

Ez az üzenet volt az évkezdő csendes napunk meghatározója, mely bizonyosan átjárja majd a nyári szemeszterünk lelkiségét is. (Hornyák Enikő)

Tizenöt éve, az alapítástól kezdve a Selye János Egyetem része a Református Teológiai Kar. Kezdetben csak református teológiát oktattak, később a tanulmányi programot kibővítették a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szakkal. Az eltelt időszak alatt több mint százötvenen szereztek diplomát az alap- vagy a mesterképzés keretén belül. Az idén is erre a két tanulmányi programra várják az érdeklődők jelentkezését. Lévai Attila dékánnal beszélgetünk.

- Kilenc évvel ezelőtt iktatták be a tanulmányi programba a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szakot, amelyet azóta többen sikeresen el is végeztek. Kiknek ajánlják ezt a tanulmányi programot?

- Mindenkinek. De elsősorban azoknak, akik valamilyen elhívatást éreznek arra, hogy a sikeres végzés esetén a szociális gondoskodás területén helyezkedjenek el. Azonban nem ilyen egyszerű a folyamat. Mi egy olyan tanulmányi programot kínálunk, amely komplex a maga nemében. Egyrészt a világi szociális szférában is lehetőséget van arra, hogy a nálunk szerzett diplomával munkaerőt alkalmazzanak. Bár – azt azért őszintén el kell mondani-  hogy ezen a területen vannak visszásságok is, amelyek a mi tanulmányi programunkkal szemben kifejezetten inkább a szociális munka tudományterület kedveznek. A mi előnyünk ugyanakkor abban van, hogy a missziológia és a diakónia szakterületeken is képezzük a hallgatókat. Ily módon a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás együttesen kínál nemcsak egyfajta profilt, hanem  bővíti az elhelyezkedési lehetőséget is. Most még ez elsősorban a külföld irányába jelentősebb, de reméljük, hogy szépen fokozatosan idehaza is mind jobban teret kap az ilyen jellegű munkalehetőség.

-  A felvételizőknél az elhívás és elköteleződés mellett fontos szempont a sikeres érettségi is.  De mire kapnak felkészítést azok, akik erre a három részből álló tanulmányi szakra jelentkeznek?  Miben különbözik ez a tanulmányi program a más egyetemeken meghirdetett, ehhez hasonló szociális munkás szaktól?

- Nagyon sok olyan tantárgyat is beépítettünk a tanulmányi programba, amely lelki többletet ad. Ennek elsődleges előnye az, hogy a végzősök nemcsak a szociális szférában tudják majd kamatoztatni a nálunk szerzett, előírt ismereteiket  - jogi, pszichológiai, gazdaságtudományi, stb. - de kapnak egyfajta hitbeli alapot is. Megismerkednek a Biblia alapjaival, hallgatnak egyháztörténetet, betekintést kapnak a  különböző vallásokba, hogy azok milyen módon vannak jelen a társadalom életében. Ezen kívül még van pár olyan szegmense a tanulmányi programnak, amely a másik két szakterülettel, a missziológiával és a diakóniával vannak összefüggésben. Ez az a többlet, amit más hasonló szakirány nem tud megadni.
- Milyen az érdeklődés a tanulmányi program iránt? Még mindig jelentős a jelentkezők számára, vagy már nem olyan attraktív?

- A három éves alapképzés kilenc éve változatlanul igyekszik megnyerni a leendő hallgatókat. Sajnos nem mutatkozik nagy érdeklődés a tanulmányi program iránt, de ez csak viszonylagos. Nem várhatjuk el, hogy tömegek jelentkezzenek olyan szakra, amelyben a munkaerőpiac nem a legjobb jövedelemmel kecsegtető munkát kínálja fel. Ez inkább egy tudatos választás azok részéről, akik nem akarnak hirtelen meggazdagodni az egyetemi végzettségükkel, hanem ott feszül bennük a segítségre való irányultság még akkor is, ha az ezzel járó munkavégzés nincs elvárható mértékben támogatva, megfizetve. Ez egy örökös kérdés, visszatérő társadalmi probléma. Úgy vélem, a munkaerőpiac úgy is megteremti azokat a helyzeteket, amelyben kompenzálni tud, adott esetben a jövedelmeztetés terén is. Ennek ellenére az érdeklődés a tanulmányi program iránt évről évre más. Általában öt és tíz fő közötti a jelentkezői létszám. Ezek közül a kétharmada be is iratkozik, de nem mindegyik végzi el. Vannak lemorzsolódások.

- Hogyan oszlik meg a jelentkezők száma a nemek tekintetében? Mi lenne az elvárható, ha lehet ilyet kérdezni?
- Ami a nemek megosztását illeti, a kezdetektől a női nem irányába „lejt” a pálya. Bár, ha jobban belegondolunk, akkor a szociális szférában is szükség lenne elhivatott férfi munkatársakra. Főleg azokon a területeken, ahol férfiakkal kell foglalkozni. Például a drogprevencióban, a kábítószerfüggőkkel való kapcsolattartásnál vagy az alkoholproblémákkal küszködőknél, illetve a rehabilitációs központokban jó lenne, ha minél több férfi munkatárs lenne.
- Hol tudják biztosítani a hallgatóknak a tanulmány alatt a gyakorlati képzéseket. Hol vannak erre lehetőségek?

- A képzés elindulásától  szerepel a tanulmányi programban a szakmai gyakorlat két és négyhetes időszakban, de kezdetben nem fordítottunk rá olyan mértékben figyelmet, hogy ezeket a szakmai gyakorlatokat a saját kezünkbe vegyük. A hallgatóra bíztuk a döntést, hol kívánja a szakmai gyakorlatot abszolválni, s az adott  intézmény visszaigazolása révén pedig beszámítást nyert ez a tantárgy. Időközben rájöttünk arra, hatékonyabb, ha a kar keres képzési helyeket. Jelenleg öt gyakorló hellyel írtunk alá együttműködési megállapodást: az idősek otthonaként szolgáló komáromi Timóteus-házzal, a hanvai Diakóniai Központtal, a tanyi de Ruyter Napközis Otthonnal, a kolozsnémai Nyugdíjas Otthonnal és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjával. Tervben van az intézmények számának a növelése, hogy még több gyakorló helyet biztosítsunk a hallgatóink számára. Szeretnénk, ha nemcsak Szlovákiában, hanem külföldön, például Magyarország északi területein is lennének olyan szociális intézményeket, amelyek gyakorló helyként szolgálhatnának.

- Meddig lehet jelentkezni a missziológia, diakónia, szociális munka szakra, illetve a református teológiára?
- Március végéig kell a jelentkezést benyújtani a Református Teológiai Kar címére. Bővebb információ a kar honlapján találhatóhttp://rtf.ujs.sk/hu. Február 14-én a Selye János Egyetem nyitott napot tart, a Református Teológiai Karra is várja az érdeklődőket. De tervezünk március végén is /egészen pontosan március 28-án/ egy olyan jellegű nyitott napot, amely kifejezetten a karunk tanulmányi programjait hivatott bemutatni, illetve betekintést adni a kar életébe. Ezen kívül egyéni érdeklődés és előzetes egyeztetés alapján is fel lehet bennünket keresni.

A kar másik két  tanulmányi programjára, az ötéves tanulmányi időt magába foglaló református teológiai szakra, valamint az erre épülő doktori képzésre június végéig lehet jelentkezni. Az elhívott, átadott életet élő személyeknek a jelentkezését várjuk, akik lelkészként szeretnének szolgálni. Nagy szükségünk van teológus hallgatókra, mert egyre inkább érezhető az a fajta lelkészhiány, amely az egész Kárpát-medencében is megmutatkozik, beleértve a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat. Azon dolgozunk, hogy olyan jól felkészült szolgákat adjunk az Anyaszentegyháznak, akik a későbbiekben maradéktalanul be tudják tölteni az üresedésben lévő helyeket, ahová várják a szolgálatra kész lelkipásztorokat.

Reformata, Iski Ibolya

Január 23-án, az esti órákban a Károli Gáspár Református Egyetemnek a Ráday utca 28. szám alatt található kollégiumában egyelőre tisztázatlan körülmények között csaptak fel a lángok. Száz tűzoltó több mint két órán keresztül oltotta az épületet.

A kollégiumnak 130 lakója van, a vizsgaidőszak miatt azonban nem mindenki tartózkodott az épületben, amelynek második és harmadik emelete gyulladt ki. Az ott tartózkodó 80 diák ki tudott menekülni. A tűzvészben egyedül  a kollégiumban elszállásolt 47 éves, négygyermekes veszprémi férfi vesztette életét.

A tűzvész miatt a kollégium használhatatlanná vált. A hallgatók hosszú ideig nem költözhetnek vissza, sokaknak ruháik, használati tárgyaik is bent égtek, pótolni kell irataikat, eszközeiket.

Az épületben található a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltára, a Ráday Könyvtár, a Török Pál Kari Könyvtár és a Bibliamúzeum is, egyelőre nem tudni, hogy ezekben a részekben mekkora kár keletkezett.

A Bibliai igéje úgy tanít bennünket: „Egymás terhét hordozzátok...“.

Mi most ebben a teherviselésben szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy Egyetemünkön is meghirdetjük hallgatóink, alkalmazottaink és tanáraink között is eme rendkívüli gyűjtést, bízva abban, hogy sokaknál megértésre talál kezdeményezésünk.

A gyűjtésre a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán 2019. január 27. -  február 17. között kerül sor. Pénzbeli adományaikat a karon elhelyezett perselybe helyezhetik el. Perselybontás február 17-én, a gyűjtésből származó összeget a kar vezetősége személyesen adja majd át a KRE HTK vezetőinek.

Aki egyénileg kíván hozzájárulni a támogatáshoz, az egyenesen a Magyarországi Református Egyház által megadott számlára, a Károli Gáspár Református Egyetem OTP Banknál vezetett 11705008-20492223-as számlára utalhatja adományát. A közlemény rovatban kérik feltüntetni: „tűzeset".

külföldről való utalás esetében:

Account’s owner name: Karoli Gaspar Reformatus Egyetem
IBAN: HU22 1170 5008 2049 2223 0000 0000
Bank’s name: OTP Bank
Swift code: OTPVHUHB

Bízva a segítségnyújtás reménylett hatékonyan megmutatkozó erejében, kérem szívbeli támogatásukat.

Mgr. Lévai Attila, PhD. s.k.
a SJE RTK dékánja

Komárom, 2019. január 25.

FELHÍVÁS

A SJE Református Teológiai Kara,

 a Kodolányi János Egyetem,

a MTA Veszprémi Területi Bizottság Magyarságkutató Munkabizottsága, a Százak Tanácsa

tisztelettel  meghívják 2019. március 20-ára

a 

„KÖZÉPSZINTŰ ÁLLAMI ÉS FELEKEZETI ISKOLÁK, TANÍTÓKÉPZŐK ÉS ÁRVAHÁZAK

1869-1949”

Kárpát-medencei nemzetközi tudományos konferenciára

A konferencia elnöke

Mgr. Lévai Attila PhD, a SJE RTK dékánja

A konferencia célja: hogy feltárjuk, és újra gondoljuk feladatainkat az európai és sajátosan magyar értékeink tovább örökítésében a nevelésben és az oktatásban, az anyanyelv ápolásában, a hivatás megbecsülésében, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában.

Az 1869 és az 1949 közötti időszak meghatározó Közép- és Kelet-Európa országainak iskoláztatásában és kultúrájában. Eötvös József nevével fémjelzett 1868. évi 38. tc.-t a népiskolai közoktatás tárgyában -  150 éve - 1868 decemberében fogadta el az Országgyűlés. Ez a tankötelezettséget előíró törvény nemcsak a tanuláshoz való jogot határozta meg a Kárpát-medencében, hanem a tanulás kötelezettségét is. A törvény nyomán az iskolák széles hálózata jött létre. Ezt a sokszínű, közép-európai magyar iskolarendszert Trianon következményei megcsonkították, majd a keleti modell térhódítása gyökeresen megváltoztatta.

Várjuk konferenciánkra mindazok jelentkezését, akik előadásaikkal, kutatásaikkal hozzájárulnak az 1869 és 1949 közötti iskoláztatási gyakorlat, szociális gondoskodási tevékenység hiteles feltárásához; a jó gyakorlatok, s az azokat megvalósító személyiségek életútjának bemutatásával példát nyújtanak a fiatalok és  mindannyiunk számára.

A konferencián résztvevő pedagógusoknak (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok) a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet értelmében tanúsítványt  adunk, amely 9 órával beleszámít a továbbképzések teljesítésébe.

A konferenciára előadással és poszterbemutatóval lehet jelentkezni. A  szekciókban az előadások időtartama 15 perc, melyet 5 perc hozzászólás követ. 

A poszterek a poszterszekcióban mutathatók be. Egy poszter szóbeli bemutatására 5 perc áll rendelkezésre, majd az érdeklődők szakmai diskurzust folytathatnak a szerzőkkel a bemutatott kutatásokkal kapcsolatban. A poszterszekció kiváló lehetőséget ad a kutatások különböző aspektusainak kötetlenebb formában történő megvitatására. 

A szekciók munkáját a Tudományos Bizottság által felkért elnökök moderálják. A konferencia nyelve magyar, angol nyelvű előadásokat is fogadunk. Minden szakmai anyagot a tudományos konferenciák bírálati rendszerének megfelelően értékelünk. Az elfogadott publikációk ISBN kóddal ellátott konferencia kiadványban jelennek meg, melyet elektronikus formában, a konferencia napján a résztvevők megkapnak.

A konferencia védnökei

Dr. habil. Paed. Dr. Juhász György PhD, a  Selye János Egyetem rektora

Dr. h. c. Szabó Péter PhD, a Kodolányi János Egyetem rektora

 Tudományos Bizottság

Elnök

Mgr. Lévai Attila PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánja

Tagok

Dr. h. c. Szabó Péter PhD, a Kodolányi János Egyetem rektora

Dr. Somogyi Alfréd PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánhelyettese

Dr. Szijártó István, a Százak Tanácsának elnöke

Dr. Lukács Olga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar dékánja

Dr. Fóris-Ferenczi Rita, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar dékánhelyettese

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

Muhi Béla, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesület alelnöke

Deák Ernő, a NYEOSZSZ alelnöke, a Bécsi Napló főszerkesztője

Szekciók

Iskolatörténet

Egyháztörténet

Kisebbségpolitika

Könyvtár - Média

Szociális gondoskodás – alapítók, árvaházak, menhelyek

Módszertani kultúra

Művészet a nevelésben

Nőnevelés a XIX-XX. században

Oktatáspolitika

A konferencia Szervező Bizottságának elnöke

Dr. habil Kováts-Németh Mária CsC egyetemi magántanár, SJE RTK

A Szervező Bizottság tagjai

Thdr. Öllős Erzsébet előadó

Dr. Fazekas István

A konferenciakiadvány szerkesztője

Dr. Fazekas István

Koordinátor 

 Mgr. Tömösközi Ferenc PhD

 A konferenciára jelentkezni elektronikusan lehet a rendezvény hivatalos kari honlapján az alábbi címen:

 www.ujs.sk

Az absztrakt és a publikáció formai követelményei a konferencia honlapján érhetők el. A jelentkezési lapot és az absztraktot elektronikusan kérjük az alábbi címre elküldeni: 

JELENTKEZÉSI LAP LETÖLTÉSE

A konferencia helyszíne

Selye János Egyetem Református Teológia Kar, Révkomárom, Tiszti Pavilon

A konferencia regisztrációs díja: 10 euro, mely tartalmazza a részvételi díjat és  az ebédet.

Határidők

2019. február 18. jelentkezési lap és az absztrakt elküldése

2018. február 26. értesítés a szakmai anyag elfogadásáról

2018. március 08. a konferencia végleges programjához a szakmai anyagok  leadása

2019. március 20. konferencia 

A konferencia tervezett programja

     2019. március 20.

9:30-10:00   Regisztráció

10:00-10:15   Megnyitó

A konferenciát megnyitja: Mgr. Lévai Attila PhD, a SJE RTK dékánja

A konferenciát köszönti: Dr. habil. Paed. Dr. Juhász György PhD, a  SJE rektora

10:20-12:30   Plenáris előadások

11:00-11:15   Kávészünet

12:30-13:30   Ebédszünet

13.30-17:15   Szekció előadások, poszter szekció   

17. 25. A konferencia zárása

A konferencia támogatói

Kodolányi János Egyetem

Százak Tanácsa

MTA VEAB

Áldos Panzió, Farád

A nagy érdeklődésre való tekintettel a SJE Konferencia-központjának K1-es előadójában!

Igét hirdet: Nt. Végh Tamás,

a Budapesti Fasori Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora

December 11-én, kedden 17.00 órakor Megszabadított! 5.Mózes 18, 9-15.

December 12-én, szerdán, 17.00 órakor Megőriz! Róma 8, 28.

Mindenkit tisztelettel hív a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara

A Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusa 2018. szeptember 3-án Prof. Dr. Karasszon István részére Pro Universitate díjat adományozott. Dr. Karasszon István évtizedek óta a jelenkori magyar református teológiai gondolkodás és az ószövetségi kutatómunka meghatározó személyisége. Munkásságáról elmondható, hogy nem csupán az ószövetségi kutatásokban, hanem a teológiai tudományok más területein is jelentős eredményeket ért el. Az adománylevél indoklása szerint: „Tudása, ismertsége és szakmai munkája nagymértékben hozzájárult a KRE oktatói- és kutatói munkájának hazai és külföldi szakmai körökben való elismeréséhez.”

Karasszon István professzor úr nagyhatású műveivel a magyar teológiai gondolkodást több esetben is átváltoztató fölismerésekhez vezette el, melyek közül az egyik legfontosabb az, hogy a teológiai alapproblémákat az új összefüggések rendjébe helyezett modern kori kitérőkkel gazdagított eleganciával kell fölmutatnunk.  Tucatnyi önálló könyve jelent meg, számos lektorálást és szerkesztést jegyez. Tanulmányai és recenziói magyar- és idegen nyelvű folyóiratokban, kiadványokban kerültek napvilágra. Tudományos fordítói munkássága is jelentős. Első publikációi az 1980-as években jelentek meg, azóta folyamatos a jelenléte a szakirodalomban. A Magyar Tudományos Művek Tára összesen 274 közleményét tartja számon.

A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Dr. Karasszon István részére 2018. november 23-án Aranygyűrűs Teológiai Doktor címet adományozott a magyar református teológiai tudományművelésben végzett kimagasló munkásságáért. Dr. Karasszon István 1999 óta megszakítás nélkül a Doktorok Kollégiuma Ószövetségi Szekciójának elnöke. A tudományos problémákkal való szembenézés és a hitbeli cselekvés fölszólító parancsszava mindig is jellemezte munkásságát. Az Ószövetség-kutatásban elért eredményei nemzetközileg is tekintélyt parancsolóak. Kutatástörténeti munkái páratlanul tárgyilagosak és a magas rendű gondolkodás szép példázatai. A Doktorok Kollégiumában való ténykedése nemcsak a tudományos kutatómunkát gazdagította, de elősegítette a tudományos utánpótlásról való felelősebb gondolkodást is.

Karasszon István tanár úr a doktori fokozatot 1991-ben az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerezte meg. 1992-ben létrehozta a Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoportot. 1993 téli szemeszterében az amerikai Columbia Theological Seminary vendégprofesszora volt. 1995-ben lett a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Karán az Ószövetségi Tanszék vezetője. Több, mint 10 éve tanít a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, s vezeti az Ó – és Újszövetségi Tudományok Tanszékét.  2018. szeptemberében a Károli Egyetem Pro Universitate díjjal tüntette ki.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

A Nádej - Reménység, n.o. együttműködve a Megálló Csoport Alapítvánnyal

szeretettel meghívják Önt

A függőség az orvos szemével

és az együttműködés lehetőségei a segítő szakmákkal

című szakmai kerekasztalra,

amely 2018. november 20-án (kedden) 09.00 órai kezdettel,

a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán kerül megrendezésre

(Vársor utca, Révkomárom, Tiszti Pavilon épülete)

PROGRAM

Rendezvényünk a „Struggle of Addicts on Drugs“ (kód: SKHU/1601/4.1/348) című pályázat része, melyet az Interreg V-A Szlovákia - Magyarország Együttműködési Program támogat.

A meghívó tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Megtisztelő részvételében bízva, üdvözlettel:

dr. Szőcs Dávid, projekt koordinátor

Csendesnap beszámoló

"Van Egy Álmom Isten Tervében"

-Csendesnap a Komáromi Teológián 2018-

"Van egy álmom, hogy egy napon minden völgy felemelkedik, minden domb és hegy lesüllyed, az egyenetlen helyek kisimulnak, és a kanyargós helyek kiegyenesednek, és az Úr dicsősége megmutatkozik, és minden ember együtt fogja látni… Ez a mi reményünk. Ezzel a hittel képesek leszünk arra, hogy a kétségbeesés hegyéből kivéssük a remény szikláját. Ezzel a hittel képesek leszünk arra, hogy átalakítsuk nemzetünk perlekedő viszályát a testvériség gyönyörű szimfóniájává…" (Martin Luther King)

Csendesnapunk kezdetén a martosi hittanos gyermekek előadásában láthattuk meg Martin Luther King életén keresztül az Úr Isten számunkra elkészített üzenetét a közös alkalmunk vezérfonalának…

Van egy álmom, mely valóban az én álmom, melyet én magam álmodtam meg az életem felől? Istennek terve volt már a világ kezdete előtt és már elkészítette annak minden apró részletét… Isten mindent bölcsen kinyilatkoztat számunkra a maga előre elrendelt idejében és lelkünk csendjében el is csepegteti belénk annak óhaját, mert hiszen Ö adja a szívünkbe a vágyat is… ezért lehettünk ismét együtt Vele ezen az áldott két napon a csendben, Ő előtte…

"Van egy álmod és van egy tervem…veled…. "

Isten szíve fáj a teremtett világért, ezért az Ő akarata a rehabilitáció. Gyógyítani az Ige által mindazt, ami a bűnesetben megromlott. Mindezek mellett életünk területein társakat, vezetőket, gondviselőket és olyan testvéreket ad, akikről mi magunk is gondoskodhatunk … Ezért helyez választottai szívére embereket, népeket és egymás életét ...Kérdezhetjük ki gyújtott Martin Luther King lelkében tüzet az afro amerikai népe felé? Miért választotta éppen őt Isten arra, hogy szószólója legyen, mint Mózes a népe számára? Miért támasztott Isten prófétákat, bírákat és szabadítókat a Szentírás bizonysága szerint? Miért fáj Neki a mi fájdalmunk, nekünk miért sajog a másik ember fájdalma? Miért rendülünk meg a másik szenvedésén, miért nem tudunk elmenni mellette, miért imádkozunk érte szüntelen? A válasz mindezekre Istenben van elrejtve: mert Neki fáj és Ő az, aki megindul szenvedéseinken. Ő az, aki küld bennünket egymáshoz, így válik az Ő terve a mi álmunkká, eképpen mondhatjuk  Martin Luther Kinggel mi magunk is: "Uram legyen a terved, az én vágyammá, hogy Neked mondhassam: " Van egy álmom…" Ahogyan az enyém is lett a népem. A roma nép, akik közé visszaküld, ahonnan gyermekkoromban elszakadtam, de Neki van egy álma a népemmel… hogy elmondhassam, van remény, van vigasztalás Abban, aki a legdrágábbat adta értük is és minden emberért, a Fiában Jézus Krisztusban…

Ahogyan Isten a fiatal Jeremiáshoz is szólt:

"Mielőtt megformáltalak az anyaméhben már ismertelek és mielőtt világra jöttél megszenteltelek, népek prófétájává tettelek." (Jer1,5)

"Ne mondd, hogy túl fiatal vagy, hanem menj oda ahová csak küldelek!"(Jer1,7)

"Megérintette számat az Úr és ezt mondta nekem: Én most szádba adom Igéimet... gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj,  építs és plántálj…" (Jer1,9)
 Szólj, és ha kell légy csendben! Hangzott az Igei üzenet számunkra a csendesnapunk kezdetén Lévai Attila dékán úr áhítatában.

Nehéz gyomlálni, irtani, pusztítani mindazt, ami Isten Igéjétől eltér, vagy annak gátját szabja. Eltávolítani életünkből, ami közénk és Isten közé, közém és embertársam közé, és mindazt, ami az Ő ügye elé áll. Lerombolni mindent, ami az evangélium fogadását gátolná és hátráltatná. Feladatunk meglátni, felismerni, hogy az építés csakis a régi ledöntése után kezdődhet, immár egészen új alapot vetve, aki nem lehet más csakis Jézus Krisztus. Egyedül Őrá lehetséges építeni, életeket, családokat, gyülekezeteket. Vele ültetni, plántálni, ahogyan Pál is írja: "Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta." (1Kor 3,6) 

Benne növekszik az egyházunk, gyülekezetünk, és Benne mi magunk is. Isten Igéje által kell teljes bizonyossággal szólnunk és hittel állhatatosan vezetni a reánk bízott lelkeket a halálból az élet felé. Elcsendesedni egymás előtt az Ő csendességében, hogy fülünkkel és szívünkkel meghalljuk az Ő szavát, ahogyan ezt mondja nekünk:

"Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem." (Zsolt32,8)

A nap folytatásában adott Isten egy bensőséges testvéri közösségben őszinte beszélgetést, melyben megvallhattuk egymásnak életünk útjának egyik legfontosabb állomását,  a Református Teológiai Karra való jelentkezést és azt, hogy kinek volt ez az álma voltaképpen. Oly jó volt látni, hogy Isten tervezett, megvalósította az álmot és idehozott bennünket.  Egyenként formálta a szívünket és alakította vágyunkat és írta bele Igéjével az Ő tervét. Hallottunk sok evilági pályáról, de mindannyiunk álma végül az Ő terve lett: lelkeket menteni Krisztus által. Diakónusként, szociális munkásként, karunk lelkészeként, tanáraként, hittanoktatóként, teológusként, tehát Isten munkatársaiként alázatos szívvel és lélekkel…

"Isten derűs Egén" felhők formájában mondhattuk el álmainkat a tanulás, a pálya, a társ, a család, a gyülekezet tekintetében. Felhelyezhettük saját felhőinket egy nagy plakátra, ezáltal a közösség erejében és imádságában egymás bizonysága lehettünk és meghallhattuk az Úr Isten szavát: "Reményteljes jövőt adok neked…" (Jer29,11)

"Zengedezzetek az Úrnak.." (Zsolt89,5)

Karunk doktorandusz hallgatója Fazekas István nagy örömünkre megmutatta Istentől kapott egyik talentumát az irodalmi est alakalmával. Az általa megzenésített, jelentős, sokat olvasott és kortárs keresztény magyar költőink verseit, gitár és szájharmonika kísérettel adta elő. Vele együtt énekeltük, dúdoltuk és éltük át az énekversek mély mondanivalóját.

" Csak Istennél csendesül el a lelkem….." (Zsolt62,2)

Szembesültünk bensőnk háborúival, lehetetlenségeivel. Isten csendjében némult el háborgó szívünk, fékezhetetlen indulatunk, emberi akaratunk. Ennek az elcsendesedésnek áldott alapját adta a közösen megnézett: Belső Háború című keresztyén film és azt követő közös elmélkedés és beszélgetés a film mondanivalójáról Schwanczer Pál vezetésével.

"Óvakodjatok!" (Lukács20,45)

Jézus szava tanítványaihoz:  

"Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és az asztalfőn a lakomákon; felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre súlyosabb ítélet vár." (Lukács20,45-47)

Közös csendesnapunk második reggelén Somogyi Alfréd dékánhelyettes úr áhítatán, melyben a fenti szakasz alapján magyarázta az Igét, számunkra az egyik legfontosabb üzenet lehetett: Jézus mentő szeretetével óva intett mindazon világi elöljáróktól, akik a törvény által, Krisztus nélkül szeretnének az üdvösség útjára lépni, önös érdekeik, törvényeik és saját maguk által felállított világi értékrendjük szerint élnek és másokat is arra kényszerítenének. Egyedüli bizalmuk saját hatalmuk és pénzük.

Tudok-e alázatos lenni Krisztus előtt, nem embereknek megfelelni? Ki merem-e hittel és teljes szívbéli bizonyossággal és békességgel jelenteni, hogy amit az Úr Isten elkészített, mindaz számomra a legmegfelelőbb, és az Ő szolgálatában mindenre azt mondhassam: megelégszem vele Uram…      

"Akinek van füle hallja…" (Mt13,9)

Megtapasztalhattuk egy játékon keresztül mindazt, hogy hogyan tudunk figyelni egymásra, hogyan halljuk meg a másik szavát. Emberi mivoltomból mit szűrök meg, mi az, amit valójában embertársam felém szeretne kommunikálni, mi az ő Istentől kapott személyes üzenete, amit mindenképpen el akar mondani nekem. Én hogyan szólok a társamhoz, gyermekemhez, családomhoz, barátaimhoz és milyen füllel hallgatom őket. Egyik testvérünk fogalmazta meg nagyon bölcsen, ebben a kérdésben legfontosabb a belső fülünk, amely nem csak a másik mondanivalóját, hanem Isten Igéjét is hallattatja szívünkben.

"Lélek gyümölcse pedig…"

Napunk zárásaként, imaközösségünk előtt egy számunkra nagyon jelentőségteljes és minden tekintetben megélt, és életünk fontos kérdéseire választ kapott imasétánk alkalmával az Úr Isten szólt hozzánk. Az előre megtervezett állomások valóban lelki-állomássá lettek, és Isten kegyelméből megélhettük azokat… A Szeretet, Öröm, Békesség, Türelem, Szívesség, Jóság, Hűség, Szelídség és az Önmegtartóztatás állomásokon igaz hittel élhettük meg Isten kegyelméből az Ő általa elkészített válaszokat személyes kérdéseinkre, melyeket imádságban a csendesnapot megelőzően vittünk az Úr elé. Meggyőződésem és hitem, hogy az imádság a legmélyebb kommunikáció Istennel, és örömteli volt számomra hallgatótársaim visszajelzése is. 

"Ügyem az Úr előtt van" (Ézs49,4)

Bizonyosságom, hogy helyes ösvényen vagyunk, Isten tökéletes tervének részeseiként, és bár sokszor mást álmodunk életünk felől, Isten az Ő mérhetetlen kegyelméből csodálatos hegyekre vezet fel. Ahogyan ezen az alkalmon megláttuk és megéreztük a számunkra is elkészített Krisztusi utat, amelyen Vele járhattunk egyedül az Ő dicsőségére, és mint egy dallamra, hogy megszólalhatott nekünk Isten csodálatos szimfóniája. Alapvetően bűnös az ember, a mi életünk is tele tagadásokkal, önös érdekekkel és saját álmokkal. Régen dédelgetett vágyaink tudnak megvalósulni, még ha már nem is mertük azt hinni, mert az Ő mérhetetlen kegyelméből és szeretetéből ott lehetnek az Ő tervében a mi álmaink. Jó az Úr csendjében Isten elé vinnünk szívünk vágyát, habár lehet, hogy abban a pillanatban Ő azt mondja talán: "várj"! De ígéri a megfelelő időt és biztosít afelől, hogy ügyem mindig Ő előtte van. Az Ő igaz tervében ott lehetnek az álmaink is, hiszen megígérte, hogy megadja szívünk kérését. Gyönyörködjünk az Úrban!

"Meglévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát el is végzi a Krisztus Jézusnak napjáig." (Fil1,6)

Jó volt hallgatótársaimtól mindezt hallani, és meglátni bennünk a felbuzdulást, ahogyan bennem is megtörtént: szívünk vágyakozik többször ilyen alkalomra, ahol Isten feltöltheti lelkünket, megmutathatja tervét és engedi álmaink kérését a tanáraink és hallgatótársaink körében… Áldott legyen az Úr ezért a két napért, és köszönjük minden lelkes segítő szolgálatát.

Áldja meg bennünk az Úr az elhintett magot és tegyen alkalmassá bennünket, arra, hogy keresztyén szívvel olyat tudjunk álmodni, ami valóban az Ő tervének a része a Református Teológiai Karon és a szolgálatban egyaránt.

Koncz Eszter III. éves teológushallgató

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2018. november 2-re /péntek/ dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2018. október 22..

Részletes beiratkozási tájékoztató azon hallgatóink részére, akik elsősként most kezdik meg tanulmányaikat a Református Teológiai Karon

Kedves Leendő Hallgatónk!

Kérjük, figyelmesen olvassa el a tanévkezdéssel kapcsolatos alábbi teendőket! Ahhoz, hogy hivatalosan is az egyetem diákja legyen, hallgatói jogviszonyt kell létesítenie, amely a beiratkozással történhet meg.

A  beiratkozás időpontja:

2018. szeptember 7.  (péntek)

Helyszín: Református Teológiai Kar

(Tiszti pavilon, I. emelet, Komárno)

Időpont: délelőtt 9:00 

Fontos tudnivalók:

A elektronikus visszajelzéssel kapcsolatban segítséget talál honlapunkon:

https://www.ujs.sk/documents/ais2_segedanyagok/Elektronikus_visszajelzes.pdf

A beiratkozásra feltétlenül hozza magával:

1. a személyazonossági igazolványát,
2. a születési anyakönyvi kivonatának másolatát (rodný list) vagy házasságlevelének másolatát (sobášny list),
3. a 15,- € beiratkozási díj befizetésének igazolását,
4. papírt és írószert

További információk:

1. Az ünnepélyes tanévnyitó 2018. szeptember 14-én 10:30 órai kezdettel lesz az egyetem konferenciaközpontjának dísztermében. A részvétel a tanévnyitón a leendő elsős hallgatók számára kötelező!
2. Az órarend szerinti oktatás 2018. szeptember 17-én kezdődik.
3. A kollégiummal kapcsolatos információkat az egyetem honlapján találják:

http://www.ujs.sk/hu/oktatas/kollegium.html

vagy: http://www.ujs.sk/hu oldalon: oktatás/diákotthonok menüpont alatt

A hallgatók a beiratkozáskor kézhez kapják:

1. az iskolalátogatási igazolásokat, hallgatói jogviszonyt igazoló igazolásokat; lepecsételjük a családi pótlék kifizetéséhez szükséges nyomtatványt (hozza magával), autóbusz, ill. vasúti kedvezményhez nyomtatványt (hozza magával),
2. egyetemi e-mailcímet,
3. hallgatói igazolványokat,
4. a tanévkezdéssel kapcsolatos további információkat

Üdvözlettel:

ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. - dékánhelyettes
Mgr. Szász Szilvia - AIS menedzser

Részletes beiratkozási tájékoztató azon hallgatóink részére, akik második, harmadik, negyedik illetve ötödik évfolyamba iratkozva folytatják tanulmányaikat a Református Teológiai Karon

SELYE JÁNOS EGYETEM Református teológiai Kar

elektronikus  beiratkozás menete a tanulmányok felsőbb évfolyamaiba

A hatékonyabb beiratkozás érdekében az egyetemen a beiratkozás menete elektronikus formában  valósul meg az Akadémia Információs Rendszeren (a továbbiakban „AIS“) keresztül.

További információk letöltése:

A részletes beszámolót lásd itt: http://reformata.sk/mutat/5055/

Helyszín és időpont:

Komárom, Selye János Egyetem - Református Teológiai Kar  2018. június 8. péntek

„… a folyóvíz mellé ültetett fa …
amely idejében megtermi gyümölcsét …”
(Zsolt 1,3)

Program

9,30                 Megnyitó: Mgr. Lévai Attila, PhD. a SJE RTK dékánja

10,00 – 10,30  Mgr. Lévai Attila, PhD. Néprajzi kutatások helyzete a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban: Múlt – Jelen – Jövő.

10,30 – 11,00  Mgr. Semseiné Késmárky Ágnes, PhD. A szimbólumok, s lelkigondozói hatásuk.

11,00 – 11,30  Mgr. Fritz Beke Éva, PhD.  Pap Gábornak, a Dunántúli Református Egyházkerület hajdani püspökének költészete az 1848/49-es magyar szabadságharc idején.

11,30 – 12,00  Ing. Mgr. Kis Jolán, PhD.  József esküvéseinek problematikája (1Móz 42, 15-16)

12,00 – 13,00  Ebédszünet

13,00 – 13,30  Mgr. Buza Zsolt, PhD. „ Domus Propria, Domus Optima.” Az 1. rozsnyói parókia rövid története (1864 – 1972).

13,30 – 14,00  ThDr. Szénási Szilárd, PhD. Lehetséges-e a keresztyén – iszlám párbeszéd?

14,00 – 14,30  Mgr.Süll Kinga, PhD. A készülő új református énekeskönyv.

14,30 – 15,00  JUDr.ThDr. Rákos Lóránt, PhD. „Szabadon vagy szabadságban: elmélkedés a vallásszabadságról református módon.”

15,00               A konferencia bezárása.

Programbizottság

Prof. ThDr. Bándy György

Prof. ThDr. Karasszon István, PhD.

Prof. ThDr. Kocsev Miklós, PhD.

Doc. PhDr. Molnár János

Szervezőbizottság

Ing. Mgr. Kis Jolán, PhD.

ThDr. Öllős Erzsébet

Kontakt: +42135/3260656, +421915176297

mail: ,

Résztvételének előre is örülünk!

Nemzetközi tudományos konferencia – Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara
KIHÍVÁSOK A HOMILETIKAI PALETTÁN
2018. május 11. (péntek)

A konferencia programja:

9. 00 - 9. 30   Regisztráció
9. 30 Megnyitó, kezdő áhítat: Dr. Somogyi Alfréd, a SJE RTK prodékánja
9. 45- 11. 30 Dr. Koppándi Botond (PTI - Kolozsvár) Az "Új Homiletika"  mozgalom és az amerikai protestáns prédikálás megújítása (előadás - reflexiók)
11. 30 – 12. 15   Dr. Görözdi Zsolt (SJE RTK - Komárom) A Jelenések könyve homiletikai kérdései (előadás – reflexiók)
12. 15 – 13. 00:  Ebédszünet
13. 00 – 13. 45:  Dr. Kocsev Miklós (KGRE HK – Budapest, SJE RTK Komárom) Kontextualítás és igehirdetés (előadás – reflexiók)
14. 00 – 14.45:  Dr. Nagy Alpár Csaba (BBT – Kolozsvár) Kreatív szövegértelmezés (előadás – reflexiók)
14. 45:  A konferencia bezárása

Szervező: SJE RTK,  Gyakorlati és Rendszeres teológiai tanszék

Programbizottság

Elnök:
Prof. ThDr. Kocsev Miklós, PhD.

Tagok:
Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D.
Mgr. Lévai Attila, PhD.
ThDr. Somogyi Alfréd, PhD.

Szervezőbizottság

ThDr. Öllős Erzsébet
Mgr. Szénási Lilla, PhD.

2018. április 24-én Révkomáromban került sor a „BETEKINTÉS A FÜGGÖSÉGBE – A család segítségnyújtásának lehetőségei” című, szakmai előadásokkal bevezetett kerekasztal beszélgetésre, ami reggel 10 órakor vette kezdetét. A bevezető gondolatok után, melyeket Mgr. Lévai Attila, PhD. dékán, Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D. tanszékvezető és Mgr. Szőcs Kálmánné  fogalmaztak meg, PaedDr. Kovács Erika, PhD. előadása következett "A függőség és a család" címmel.

Egy nagyon hasznos, megannyi információval szolgáló előadással gazdagodhatott a hallgatóság. Szó volt bizonyos kifejezések keveredéséről és félreérthető használatáról. Fontos hogy az egy kultúrába tartozók tisztában legyenek az adott fogalmakkal, mivel ellenkező esetben ennek hiánya hátráltathatja a munkát és késleltetheti a célok elérését. Többek között a "használat", "visszaélés" és a "függőség" voltak a vizsgálat tárgyai.

Szó esett még a függőség jelenségéről és állapotairól is, továbbá hogy kinél és miért alakulhat ki függőség. Aligha lephet meg bárkit is, hogy megannyi oka lehet a függőség kialakulásának az előadás tanúsága alapján. A függőség mivoltának összetett problémájára is felhívta a figyelmet előadónk, majd ismertette az orvosi megközelítést is, továbbá érdekes és sokatmondó statisztikákkal, ábrákkal szolgált.

Fontos volt tudatosítani, hogy a függőség mennyire megváltoztathatja nem csak az egyént, de annak családját és környezetét is. Az előadó megosztotta velünk azon tapasztalatát is, amikor egy tizenegy éves, heroinfüggő gyermekkel találkozott. Elmondása szerint körülötte mindenki, az egész családja rendszeresen használ heroint, így ez őt is hatalmába kerítette. Sajnos olykor ilyen drasztikus esetekkel is szembesül a szakember. 

Részletes tájékoztatást kaphattunk a függőség testi és lelki fajtájáról. Maga a test bizonyos szerhasználat után toleranciát alakít ki az vagy azokkal szemben, így lehetőség nyílik az adag növelésére. Egy idő után a kihagyás elvonási tüneteket eredményez, ami megannyi probléma forrásává válik. E elvonási tünetek testiek és lelkiek lehetnek. A normál állapot csak az adott anyag fogyasztásával érhető el, így ennek biztosítása és szervezetbe  való bejuttatása válik az egyén legfőbb prioritásává. Függőséget nem csak illegális, hanem legális dolgok is kiválthatnak. Ide sorolható a munkamánia vagy akár a másokkal történő chat is.

Beszélhetünk "együttfüggőség"-ről, ami lehet társfüggőség van kodependencia. Utóbbit definiálhatjuk úgy mint kapcsolati vagy személyiség zavart, továbbá mint addikciót vagy foglalkozási szerepet.

Nagyon érdekesnek bizonyult magának a függőnek szempontjából látni a körülötte lévő világot. Van, amikor nem veszi észre állapota előrehaladott voltát, pedig ez rajta kívül mindenki számára világos. Más esetben nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, nem érzi át helyzete komolyságát. Úgy érezheti, hogy viselkedése nem tér el a megszokottól. Másban és máshol keresheti függőségének okait így nem fogadja el a segítséget. Ez teszi őt veszélyessé önmaga és mások számára is.

Az 1Kor. 6,12 figyelmeztet arra, hogy a megannyi lehetőségek közepette óvakodjunk attól, hogy bárminek is a rabjává váljunk. A Róm. 7, 14-24 pedig a bűn által megmérgezett és az által gyötrődő ember állapotát hangsúlyozza, ám van nekünk reményünk és Megváltónk, aki az Úr Jézus Krisztus.

Az előadó bemutatta központjukat is, ami ártalomcsökkentés, detoxikáció és az absztinencia célú programokat is kínál. Előadása úgy gondolom, hogy lehetőséget adott a közönségnek hogy akár több szempontból is megváltoztassa a függőkhöz és magához a függőséghez való viszonyulását.

Ezt követően egy rövid szünet keretében finom és választékos megvendégelésben részesült a közönség, amit a szakmai kerekasztal követett, és ami szintén sok elgondolkodtató és hasznos gondolatokkal szolgált. Ki lett például fejtve, hogy szeretnék sokszor megmondani a szenvedőnek, hogy éppen mit mondjon vagy gondoljon, ami nem igazán jó stratégia. Hollandiában a marihuána legalizálásánál elhangzott, hogy sok holland szakember szerint ettől nem lett jobb a helyzet. A bűnözést vissza tudták szorítani, de a legálissá tételtől nem feltétlenül lett jobb a helyzet, mint amire egyes vélemények utaltak. A hiteles információk hiányoznak az emberek életéből. Szükségeltetik a részletes felvilágosítás, veszélyekre való felhívás, amit a média nem mindig hangoztat. Sokszor a szülők is hozzátesznek a gyerek függőségének kialakulásához. Bor és sör közben beszélgetnek például. Ami legális, arról azt hiszik, hogy lehet használni. Ez kultúrától is függ. A különböző szerekről sok az információ például az árak tekintetében, de a következményekkel nincsenek kellőképpen tisztában. Ebben is döntő tényező a felvilágosítás. Komoly problémákat okoz a tagadás - "velem ez nem történhet meg". A másik pórul járt, de én nem fogok. A szakembereket elméleti embereknek tartják, akik nem drogoznak, isznak, cigarettáznak, így nem érthetik ezek állapotát. A felnőtté és férfivá válás része lett a cigarettázás. Sok hagyománya is van annak, hogy hétvégenként együtt isznak, cigiznek az emberek. A szülőknek példát kell mutatniuk életükkel, nem pedig támogatni a függőség kialakulását. Néha az a segítség hogy nincs segítség, amit nagyon nehéz betartani. A család fizet, etet, kényelmet ad, megoldja a problémákat, a függőnek pedig meg marad a drog. Ám elvenni sem lehet hirtelen. Nem az utcára kell rakni, amibe bele is halhat, hanem a családnak össze kell fognia és meghúznia a határokat. Rá kell hagyni a döntést olykor a függőre - vállalja-e a halált, vagy az elvonót választja. Sok az elvált árva Magyarországon, ezek nagy része függőséghez vezet. Mindig arra mennek, amerre kisebb a nyomás. A hozzátartozókat a kemény szeretethez kell vezetni. Imádkozni, de cselekedni. Pénzszerzésre ösztönözni, például brigádra. Akár mást is bevonni, akihez elutasítás esetén a függő fordulhat. Le kell zárni a kis ajtókat. Vigyázni az együttfüggőségre, itt is keményszeretet javasolt határokkal, nem átesni a függő helyzetébe.

Mgr. Pospíšil Miklós

A VEAB Magyarságkutatási és Neveléstörténeti Munkabizottsága egy bibliai igét választva mottóul  /„ Tegyétek a fát jóvá, és a gyümölcse is jó lesz” (Mt 12-33)/ szervezte meg a Selye János Egyetem Református Teológiai Karával közösen a  A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében c. nyilvános ülését 2018. április 25-én Komáromban, majd folytatólagosan 26-én a magyarországi Farádon.

A komáromi ülést a meghívott vendégek előtt Dr. Kováts-Németh Mária, a bizottság elnöke nyitotta meg.  Elsőként „A művészet megtartó ereje” – kamarakiállítással vette kezdetét az előadássorozat, amelyen Dr. Borbély Károly, festőművész ismertette a kiállított munkáit. Az általa készített képekhez gondolatsorokat fűzött. Állítja, hogy állandóság van az életben, amit Senecától idéz: „Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja merre felé tart.”  A kiállítások szerepe a nemzeti érték kell, hogy legyen és feltárjuk, ami a miénk európai embereké. A művész úr is feltette a kérdést. Mi a küldetésünk, magyaroknak?

A Szent László könyveket  előadásában Dr. Szijártó István, irodalomtörténész, egyetemi docens, a Százak Tanácsának elnöke ismertette a közönséggel. Fő mondata , Ézsaiás próféta szavai – melyeket a XII. Pius pápa jelmondatává tett – „ Opus iustitiae pax” . Az igazság műve a béke, azaz „Az igazságnak béke a gyümölcse”. Irgalmasság, amit Szent Mártonhoz kötünk nem múlhatott el itt a Kárpát – medencében. Öt világrészen élt magyarokról szólt, hogy érdemes elgondolkodni , hova is tartunk. A Szent László könyvecskék sorozatában arra a kérdésre felelnek, hogy mit tehetünk a Hazáért, mi az, ami fontos.  A következő előadó Dr. Keresztes Péter PhD, nyitrai levéltár igazgatója prezentálta „A Nyitrai Állami levéltár feladatai” címmel előadását és feltárta a levéltár szerkezetét, a közigazgatás levéltári fondjait, a piaristák levéltári fondjait valamint az iskolaügyi osztály a privigyei és a nyitrai piaristák levéltári fondjait.

„A magyarság megtartó ereje az oktatás” címen Muhi Béla, a VMPE alelnöke, a GENIUSZ elnöke, az Apáczai Nyár Akadémia főszerkesztője tartott előadást. Mint mondta: „ Ne válasszon szét elv, politika…- mi együtt vagyunk. Kell aki összegyűjt, összetart. A társadalom vezetésében is kellenek az emberek, akik összetartják, mint a magyarság esetében is, úton módon összefognak és vezetnek.” Szót ejtett a gyermekek bizarr felméréséről, a gyengeségekről. Mennyire gyenge náluk a szövegértés, a természettudományi gondolkodás. Az oktatással baj van. Hol van Pestalozzi, Comenius és sokan mások még akik itt voltak. Miért nincs egységes pedagógiai elv? Az oktatást minden nemzetnek saját magának kell megoldania. Az egésznek az alapja az egyházi iskola. A hit és az iskola viszi tovább – „legnagyobb talány  maga az ember ( Pascal) „ akit nem szabad magára hagyni, hanem nevelni kell. Mindnyájan Don Quijote-k vagyunk, még ha a világ arcon is köp minket, akkor is pozitívan kell gondolkodnunk. Az anyanyelv az, ami összeköt minket. A digitális világban az írást meg kell tartani. Fel kell találni a jövőt, hogy jó legyen. A globalizációs világban miért van az, hogy a keresztyénség ellen megpróbáltatásokat ad az Isten? Mit akar Isten  a magyarsággal? „ … hazatalálunk majd talán..., hova fogunk érkezni? – ezeket a kérdéseket tette fel az együttgondolkodás alapjaiként az előadó.    Dr. Szász István Tas, orvos, író és kultúraszervező „A magyarság megcsúfolt szabadságszeretete és viszonzatlan Európa – szerelme” címen tartott előadása a nemzetek széttagoltságáról szólt, a kezdetektől egészen a II. világháborúig s annak következményeiről, a hamisságról, amely sorra köszönt vissza a történelem során. Említést tett a migrációs válságról, ami jelen pillanatban érint bennünket, s hogy ennek a folyamatnak a nemzetállamok felszámolása a fő célja. Európa és szabadság – hol vagyunk már ettől? Viszont mi maradhatunk Európa, ami bennünk él tovább. A cél: Európa megmentése, amire Isten segedelmével kis nép is alkalmas lehet. Mi is lesz a kisnemzetek sorsa? Képesek lesznek-e összefogni? Most kell nagyot, hatalmasat cselekedni magunk emberségéből. A történelemnek mindig is voltak, lesznek váratlan fordulatai. Az Európában halálra ítélt magyar nemzetnek hűnek kel maradni az evangéliumhoz. Amennyiben a  magyar nemzet a tiszta evangélium alá állítja családját, iskoláját,  akkor tiszta érték lesz az Európa szemében is. Új független országot kell felépíteni, érdemes megmaradni magyarnak a külső pénzhatalmú nagyokkal szemben. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” (Bethlen Gábor).

A nyitrai levéltár bemutatása mellett „A győri megyei levéltár története és gyűjteménye” címmel is elhangzott egy előadás Selmeci – Kovácsné Dancsesz Mónika, az Magyar Nemzeti Levéltár, Győr-Moson Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatónője által, aki rövid összefoglalásában feltárta  győri levéltár történetét és felhívta a figyelmet arra, hogy a felnövekvő generációval szerettessük meg a történelmet, a kutatást, amihez persze sok szorgalom és bátor elhatározás kell.

Batta György író a „Magyarságtudat a Felvidéken” cím alatt alkotott véleményt, hogy minden ember külön világ. Aki becsületesen dolgozik, boldogul. A magyarság helyzetét röviden vázolta, hogy milyen volt ezelőtt és hogyan változott meg a helyzet fokozatosan. A felvidéki magyarság a szétesettség állapotát mutatja. Saját tehetetlenségünk szétmarta a tevékenységeinket. A gyógyítás nem a mi dolgunk – hangzottak el.

„Az Eperjesi Evangélikus és a Nagyenyedi Református  Collegiumok üzenete” címen, Dr. Kováts Németh Mária, a bizottság elnöke és egyben szervezője a találkozónak  tartotta meg  előadását, majd a hozzászólások következtek, melybe egy-egy kisebb visszaemlékezéssel, vagy  referátummal. Dr. Kisida Elek sebészprofesszor, Szerencsés Magdolna, Mészáros Angelika, Bozsaki Szilvia és Szabó Orsolya kapcsolódtak be, akik leginkább saját régiójuk kultúrális-oktatási-nevelési intézményeit, s azok történetét mutathatták be.

A konferencia első napjának utolsó előadója, Mgr. Lévai Attila PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, a bizottság alelnöke tömör összefoglalása hangzott el  a komáromi teológiai képzésről , annak kezdeteiről, nehézségeiről, s arról,  miképp születhetett meg a mai komáromi Református Teológiai Kar.

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.  És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.” (1 Kor. 13, 1-2 ) –  a jól ismert Szeretet.Himnuszból vett igével rekesztette be a az ülés első, komáromi napját a kar dékánja. Az ülés másnap Farádon folytatódott az előzetes programnak megfelelően.

Bachorec Beáta, MDSS tanulmányi program 1. éves hallgatója

Tsztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2018. március 29-re dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2018. március 23.

A Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma 2018. február 19-i ülésén úgy határozott, hogy az emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki másfél évtizedes kimagasló nemzetközi és magyar tudományos munkásságát az elmúlt két évben is számos jeles közleménnyel gazdagította.

A kuratórium döntésében nagy szerepet játszott a díjazottnak a késő-ókori zsinagógaábrázolások biblikus forrásairól kiadott magyar nyelvű monográfiája, de a zsűri figyelembe vette, értékelte a szerző említett időszakban publikált valamennyi itthon és külföldön megjelent munkáját:

1. Dániel alakja és az ókori zsinagóga, Axis 3 (2014) 71–83. (2017)
2. Japhi’a mozaiktöredéke: törzsek vagy állatöv? Antik Tanulmányok — Studia Antiqua 61 (2017) 103-112.
3. Goddesses in the Synagogue? JSJ 48 (2017) 266–276
4. The Message of the West Wall of the Dura Synagogue ZDMG 167 (2017) 111–125.
5. Temple and Synagogue in Late Antiquity, In: Géza G Xeravits, József Zsengellér, Ibolya Balla (szerk.) Various Aspects of Worship in Deuterocanonical and Cognate Literature. (Deuterocanonical and Cognate Literature: Yearbook 2016/2017), Berlin: Walter de Gruyter, 2017, 341–364.
6. The Figure of Moses in Ancient Synagogue Art, In: Michael Sommer, Erik Eynikel, Veronika Niederhofer, Elisabeth Hernitscheck (szerk.) Mosebilder: Gedanken zur Rezeption einer literarischen Figur im Frühjudentum, frühen Christentum und der römisch-hellenistischen Literatur. (WUNT 390) Tübingen: Mohr Siebeck Verlag, 2017, 415–428.
7. A Possible Greek Bible Source for Late Antique Synagogue Art, In: Pierre Jordaan, Nicholas Allen (szerk.) Construction, Coherence and Connotations: Studies on the Septuagint, Apocryphal and Cognate Literature. (DCLSt; 34.), Berlin: De Gruyter Verlag, 2016, 233–248.
8. Istennők a zsinagógában? Ókor 15:(2016) 75–81.
9. Zsidó és keresztény szent helyek a késő-ókori Palesztinában: Kísérő kötet a Bibliamúzeum kiállításához. Budapest: Ráday Gyűjtemény, 2016.

A Kuratórium tagjai:

• Komoróczy Géza (a szakmai zsűri elnöke)
• Schweitzer Gábor (a Schweitzer család képviseletében)
• Zsengellér József (kuratóriumi tag)
• Koltai Kornélia (kuratóriumi tag)
• Biró Tamás (kuratóriumi tag)

Az ünnepélyes díjátadón Zsengellér József, a Magyar Hebraisztikai Társaság elnöke, kuratóriumi tag köszöntötte a Díjazottat, valamint minden egybegyűltet: az alapító Schweitzer családot, Xeravits Géza feleségét: Bódis Krisztinát, a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumi tagságát, és a legközelebbi barátokat. 

Zsengellér elnök úr a köszöntő beszéd után átadta a szót Komoróczy Gézának, aki a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumának nevében, mint a szakmai zsűri elnöke ekképpen méltatta Xeravits Géza munkásságát.

Most másodszor adjuk át a Schweitzer József-díjat és Emlékérmet, amelyet a Schweitzer család alapított néhai Dr. Dr. h. c. Schweitzer József országos főrabbi, az Orsz. Rabbiképző Intézet főigazgatója, c. egyetemi tanár emlékére, a hebraisztika, judaisztika, zsidó történelem terén magyar kutatók munkáinak jutalmazására. Az első Emlékérmet Turán Tamás kapta Goldziher Ignác zsidó tudományáról írt dolgozatáért, s most méltón lép mellé ebbe a sorba dr. Xeravits Géza egyetemi tanár. Kitüntetés számomra, hogy mint a kuratórium elnöke én méltathatom tudományos munkásságát. Valamikor régen, még mint egyetemi hallgató, Géza egy félévet járt qumráni szövegolvasási órámra: azonnal feltűnt biztos héber nyelvtudása, szövegértelmezési készsége, szakirodalmi tájékozottsága. A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte egyetemi tanulmányait, de ezután posztgraduális ösztöndíjjal tanult Leuvenben (Belgium), majd doktori ösztöndíjjal a groningeni egyetemen (Hollandia), s az utóbbin, a Qumrán Intézetben szerezte meg doktori (PhD) fokozatát (2002). Tanulmányai során, és majd tanári tevékenységében is, több keresztény (római katholikus, görög-katholikus, protestáns) egyetemi intézethez kötődött, tudományos munkásságának a Biblia, ezen belül kitüntetetten a héber Biblia hatása alatt kialakult terjedelmes késő-ókori vallási irodalom, az ún. apokrif könyvek álltak a középpontjában, de mindig külön figyelmet szentelt a zsidó háttérnek, gondosan szétszálazva a zsidó és a keresztény elemeket ezekben a szövegekben. Elmélyülten foglalkozott az ókori Izrael templomi kultuszával, a monotheista hagyomány fejlődésével, az ókori zsinagógák ikonográfiájával, a Biblia-értelmezés történetével – ez csak néhány tárgy gazdag munkásságában. A holt-tengeri tekercsekről számos tanulmányt közölt, könyveket írt, eredeti értelmezését adta a qumráni Biblia-magyarázatoknak (peser), más iratoknak (például, a Maʻaszé Tora). Egy összefoglaló munkája, magyarul 2008-ban, németül, jelentősen átdolgozva és kibővítve, német társszerzővel, Berlinben (De Gruyter) csak nemrég, 2015-ben jelent meg (Einführung in die Qumran-Literatur) – korábban hasonlót kaptunk Vermes Gézától, de e másik nagy qumrános magyar Géza könyve más koncepciót követ: adottnak véve a teljes szövegismeretet, jól szervezett kézikönyv, a kéziratok leírásától a qumráni zsidó vallási közösség életének bemutatásáig az interpretáció minden szintjén. Xeravits tudja, hogy a kis könyvek könnyebben eljutnak az olvasóhoz, mint a nehéz kötetek, és tudja, hogy apró bibliai legendákban is benne van, megmutatható benne az egész ókori zsidó világ. Tanári tevékenysége a magyarországi hebraisztika és Biblia-kutatás, mint említettem, széles sávjára, tudományszervezői tevékenysége a nyugat-európai biblikus világra kiterjed. Nemzetközi szimpoziumokat szervezett, tanulmányköteteket adott ki – csak a Brillnél (Leiden) több mint 15 kötet jelent meg a neve alatt –, és nem egy fiatal magyar hebraistának, biblikus kutatónak ő adta meg a nemzetközi bemutatkozás vagy ismételt szereplés lehetőségét. Xeravits Géza mögött már jelentős tudományos múlt áll, s most, 47. születésnapján, a Schweitzer József-díj átadásakor csak azt kívánhatjuk neki: ad multos annos.

A méltatást követően Schweitzer Józsefné Ági néni átadta a Schweitzer József-emlékdíjat Xeravits Gézának.

A díj átvétele után Xeravits Géza köszönetet mondott a magas szakmai elismerésért. Beszédében kifejtette, hogy különös megtiszteltetés számára, hogy olyan díj birtokosa lehet immár, amelyet Schweitzer József néhai országos főrabbi emlékére alapítottak (akinek az óráit maga is látogatta mint hebraisztika szakos diák a '90-es években a Rabbiképzőben), s amely Professzor úr: Schweitzer József nevét viseli. 

A hivatalos, ám kezdettől fogva nagyon szellemes, jó hangulatú beszédek után az alkalom  kötetlen beszélgetéssel folytatódott.

Xeravits Géza professzor úrnak eme rangos elismeréshez karunk nevében szívből gratulálunk.

2017. december 4-e és 7-e között, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi tudományos konferencia zajlott az Eperjesi Egyetemen. A szervezők – az Eperjesi Egyetem, a prágai Károly Egyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem – a reformáció jubileumi éve kapcsán a „Reformáció Közép- és Dél-kelet Európában“ címet adták a rendezvénynek. Az eperjesi Evangélikus Kollégium történelmi falai közt zajló rendezvényen több szekcióban 130 előadás hangzott el. Valójában a reformáció jubileumi évében ez volt a legnagyobb horderejű nemzetközi tudományos konferencia, ami a reformáció ötszáz évével foglalkozott. A konferencián, előadással jelen volt a Református Teológiai Karról Dr. Lévai Attila dékán, aki „Adalékok a Komáromi Református Egyházmegye reformációjához“ címmel tartott előadást és Dr. Somogyi Alfréd dékánhelyettes, aki a 20. század közepének egyházi eseményeiről beszélt „A Szervező Bizottság kezdete és vége“ című előadásában.

A közép-európai reformációval foglalkozó szekció

A három nyelven – magyarul, szlovákul és németül – zajló konferencia első napján, a résztvevők egy ugyancsak három nyelvű, ökumenikus istentiszteleten vettek részt, amelyen református részről karunk dékánja, Dr. Lévai Attila szolgált magyarul az eperjesi evangélikus Szentháromság nagytemplomban, az Ez 37 igéi alapján.

Ökumenikus istentisztelet a Szentháromság templomban. Igehirdető: Dr. Lévai Attila.

Tekintettel arra, hogy az Eperjesi Egyetem idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját, az egyetem vezetése rektori emlékéremmel köszönte meg mindazok segítségét, akik az Eperjesi Egyetem működését munkájukkal támogatják. Így és ezért kapta meg a rektori emlékérmet Dr. Lvai Attila dékán úr is. És az egyetemeink közötti együttműködésért - az eperjesi ünnepségek alkalmával – egyetemünk rektora Dr. habil. PaedDr. Juhász György PhD. is átvehette az Eperjesi Egyetem emlékplakettjét.

Krisztus örömhíre

Egyetemi evangelizáció

Evangelizátor igehirdető: Nt. Végh Tamás a Budapest Fasori Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora

Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar

Tiszti pavilon, földszint, E9-es előadó

2017. december 10-13.

 December 10. , vasárnap 17 óra: Nagy örömhír (Róma I, 16-17)

December 11. , hétfő 17 óra: A fontos üzenet a szabadulásról (5 Mózes18, 9-14)

December 12. , kedd 17 óra: Isten igazsága (Róma I, 16-17)

December 13. , szerda 17 óra: Hogyan lehet mindez az enyém? (Róma I, 16-17, 10, 13-17)

Ádventi evangelizáció a Református Teológiai Karon

A Selye János Egyetem Református Teológia Karán 2017. november 8-án "Reformációi emléknap " címmel kerül sor arra a rendezvényre, mely a Tudomány és Technika Hete - 2017 rendezvény-sorozat keretében az 500 éves reformációnak állít emléket. Bővebb információ és a rendezvény programja a csatolt meghívóban olvasható.

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017.október 31-re dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2017 október 26.