Nyári szünethez képest szokatlanul mozgalmas a hétfő délelőtt a komáromi Selye János Egyetemen. Érkeznek a nyári egyetem diákjai, a konferencia-központ dísztermét pedig épp felkészítik az ünnepélyes megnyitóra, a Tiszti Pavilon emeletén pedig egy ünneplőbe öltözött kisebb csoport várakozik. A felvételi a Református Teológiai Karra írásbelivel kezdődik: a missziológia, diakónia és szociális gondoskodás alap-, illetve mesterszakra jelentkezőknek empátia-, illetve konfliktusmegoldó teszteket kell kitölteniük, a református teológia tanulmányi programra felvételizőknek általános műveltségükről, bibliaismeretükről és idegen nyelvű szövegértésükről kell számot adniuk, valamint esszét kell írniuk.
„Nincs még egy magyar nyelvű református teológia a Kárpát-medencében, amelyik állami fenntartású egyetemen működne” – mondja nekünk Lévai Attila dékán, mialatt a felvételizőket Somogyi Alfréd dékánhelyettes igazítja el. Míg az írásbelizők Ábel foglalkozását és az úrvacsora szereztetési igéjének helyét próbálják felidézni, vagy azon tűnődnek, mit jelent az ex cathedra kifejezés, addig minket a kar vezetői kalauzolnak végig Jókai városának református helyszínein, valamint a felvidéki lelkészképzés fordulatokkal teli történetén.
Teológia nélkül maradtak
Mint oly sok mindent, ezt is a trianoni döntés tette szükségessé, hisz az első világháború végén meghúzott határok a komáromi erődrendszerrel és a főtéren álló Klapka-szoborral együtt kétszázezer reformátust és több száz gyülekezetet – a dunántúli, a tiszáninneni és a tiszántúli egyházkerület egy részét – is Csehszlovákiához csatolták. Addig egyértelmű volt, hogy Felvidék nyugati régiójának lelkészeit Pápán, a keletieket pedig Sárospatakon képezték, de a századfordulóra egyre népszerűbb lett a budapesti teológia is. „Az új állam viszont szigorúan megtiltotta minden kapcsolat fenntartását az anyaországgal, így a felvidéki reformátusok kénytelenek voltak saját egyházszervezetet kialakítani” – meséli Somogyi Alfréd, akitől azt is megtudjuk, egyházuk konventje 1925-ig minden évben foglalkozott a lelkészképzés megszervezésével.
A prágai huszita és a pozsonyi evangélikus teológia is szóba került, de a „Cseszkoszlovenszkóba” szakadt reformátusok saját intézményben gondolkodtak. 1924 nyarán kaptak is amerikai támogatást, de egy hónappal az iskola megnyitása előtt kiderült, hogy a 800 ezer koronás céladományt másra kell fordítaniuk. „Sörös Béla losonci lelkész ezt megelégelve hozzálátott a teológiai intézet megszervezéséhez. Gyülekezete akkoriban örökölt egy oktatásra alkalmas épületet, ő pedig az intézmény éves költségét és munkatervét vitte a konvent következő ülésére” – ismerjük meg az 1925 szeptembere és 1938 decembere között működött Losonci Teológiai Szeminárium megnyitásának előzményeit az alapító unokájától.
Küldetés teljesítve
A későbbi püspök által létrehozott intézményben a 19. századi skót teológusképzés mintájára alakították ki az oktatást – Sörös Béla maga is edinburghi peregrinus diák volt. „Míg Skóciában egy-egy teológiai diszciplínában jártas lelkész vett maga mellé két-három tanulót, és a szolgálat mellett megtanította nekik az anyagot, itt a tanárok függesztették fel három hónapra gyülekezeti szolgálatukat, hogy leadjanak és számon kérjenek egy-egy témakört – mutatja be a két világháború közötti teológiát a dékánhelyettes. – Szigorú képzés folyt Losoncon, Sörös Béla azt vallotta, hogy középszerű szakemberekre nincs szüksége az egyháznak. Akik ott végeztek, mégis úgy emlékeztek vissza, hogy családias, szeretetteli légkörben tanulhattak, a Szentlélek teológusának védőszárnyai alatt.”
Nehéz anyagi helyzetben, külföldi és gyülekezeti támogatásokból tudott csak fennmaradni az iskola, a losonci lelkész és gondnok sokszor a sajátjából egészítette ki a kasszát. Mint megtudjuk, „egyszer még így is bezárták az intézményt, arra hivatkozva, hogy az állam nem ismeri el az ott folyó képzést, de – hála Sörös kiterjedt egyházi kapcsolatainak – nemzetközi nyomására folytatódhatott az oktatás”. Tizenhárom éves fennállása alatt a szeminárium száztíz lelkészt adott a felvidéki reformátusoknak, majd 1938. december 31-én beszüntette működését. Alkalmi kalauzaink azt mondják, az első bécsi döntés, Felvidék Magyarországhoz visszatérése miatt okafogyottá vált a losonci képzés: elődeik úgy érezték, küldetésüket teljesítették, a hallgatókat – lakhelyük szerint – átvette a pataki, a debreceni, a budapesti és a pápai teológia.
Összekovácsolta a diákokat
1945-ben a csehek visszatértek a Felvidékre, a jogfosztottság, erőszakos szlovákosítás és lakosságcsere éveiben pedig ismét teológia nélkül maradtak a magyar reformátusok. Többen a határon átszökdösve tudták csak befejezni tanulmányaikat. „1952-ben Prágában, a Károly Egyetem teológiai karán létesítettek egy professzori és egy docensi állást számunkra” – veszi át a szót Lévai Attila. A Cseh Testvérek Egyháza fogadta be őket, nem felejtették el, hogy a türelmi rendelet kiadása utáni időszakban pataki diákok segítették enyhíteni a cseh- és morvaországi protestáns lelkészhiányt.
A cél az volt, hogy a lehető legtöbb tárgyat magyarok tanítsák a magyar hallgatóknak. Először Turnsky (Thuróczi) Istvánt nevezték ki professzornak, mellé Szabó Antalt docensnek, őket Csémy Lajos és Bihari Mihály váltotta. „A nagytudású Csémy professzor keze alól lelkészek generációi kerültek ki, sokan az utolsó egyházi polihisztorok egyikét tisztelik benne” – mondja a komáromi dékán. Csémy a gyakorlati teológiát, míg Bihari egyháztörténetből Kálvin teológiáját tanította, az elméleti tárgyakat pedig a legnagyobb cseh protestáns teológusoktól hallgatták a felvidéki magyar diákok – tudjuk meg. A '90-es években Erdélyi Géza későbbi püspök és Molnár János, a majdani első komáromi dékán került a katedrára, utóbbi már a cseh diákokat is tanította vallástörténetre.
„Akik Prágában végeztek, azokat annyira erősen összekötik a diákévek élményei, hogy sokan a mai napig tartják egymással a kapcsolatot, rendszeresen találkoznak” – meséli Lévai Attila, aki a saját bőrén már nem tapasztalhatta meg ezt az összetartást, mert ő az időközben Komáromban megnyílt Calvin János Teológiai Akadémia első évfolyamát erősítette.
Presbiterek szolgálatban
Az 1989-es bársonyos forradalom után komoly szakemberhiánnyal küzdött a felvidéki egyház. „Az embereknek intenzívebb lelkigondozásra volt igényük, de nem minden gyülekezetbe jutott lelkész. Ennél is sürgetőbb gond volt a hitoktatók hiánya: már lehetett tartani az iskolákban hittanórát, de nem volt pedagógus” – emlékszik vissza a dékán. Ennek enyhítésére 1991-ben Kassán és Komáromban katechetikai szemináriumot indítottak, ami két évvel később Calvin János Teológiai Intézetté alakult, amikor már lévitákat is képeztek. „Elődeink úgy próbálták áthidalni a lelkészhiányt, hogy laikusokat képeztek és állítottak szolgálatba, akik istentiszteleteket tartottak és prédikáltak, így az addig a szomszédos településről beszolgáló lelkészeknek már csak úrvacsorát osztaniuk és keresztelniük kellett.”
A laikusoknak a Calvin János Teológiai Akadémia 1994-es elindulásában is nagy szerepük volt. Amikor a ’90-es évek elején Budapesten újraindult a levelező teológusképzés, Takács Zoltán hajóépítő mérnök, több szabadalom birtokosa, a komáromi gyülekezet gondnoka, egyben felvidéki főgondnok újra iskolapadba ült. „Hetvenévesen végezte el a teológiát, ötödévesként már tanított minket, elsőéveseket Komáromban” – meséli Lévai Attila. Az első évfolyam, huszonöt évvel ezelőtt, tizenhárom nappalis és körülbelül ugyanennyi levelező tagozatos teológushallgatóval kezdte meg működését a komáromi egyházközség épületeiben.
A lévita olyan személy, aki igehirdetési, missziói és vallásoktatói szolgálatot teljesít a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban, de a sákramentumokat nem szolgáltathatja ki, és egyházigazgatási jogkörökkel nem ruházható fel. Az egyház törvényei szerint lévitai szolgálatra kirendelhető az a konfirmált református személy, aki lévitai képesítést nyert, valamint az a lelkészjelölt, aki teológiai tanulmányai során legalább hat szemesztert sikeresen elvégzett.
Otthonra leltek a gyülekezetben
„A gyülekezet és a teológia kapcsolata ezekben az években volt a legszorosabb” – mondja Fazekas László püspök, komáromi lelkész, aki rövid időre szintén csatlakozik sétánkhoz. A Jókai utcai épület földszintjén három tanterem és néhány iroda, az emeleten további két tanterem és a dékáni irodák kaptak helyet, a kollégium pedig a szemközti telken álló impozáns református templom mögötti épületben. Volt, amikor ötven hallgatónak adott otthont egyszerre. A könyvtár alapkövét 1995-ben tették le ugyanitt.
Tíz évvel később, az egyetem megalakulásakor költöztek el a diákok és a tanárok – tudjuk meg –, de a tanévnyitó és -záró alkalmakat, diplomaosztó és kibocsájtó ünnepségeket a mai napig a templomban tartják. A türelmi rendelet idején épült 2400 férőhelyes épület a 19. század első felében kapott tornyot, rögtön akkorát, hogy épp egy méterrel magasabb legyen a katolikus András templomnál. Volt olyan szekeresgazda, aki több hajóaljnyi faanyagot, emellett munkásokat és pénzt is adományozott az építkezésre.
„Ez egy igét szerető gyülekezet, nagy ébredés volt itt az 1930-as években” – mondja a püspök. Akkor jött szokásba, hogy minden nap reggeli áhítat után mentek ki a mezőre az emberek, és a munkát esti könyörgéssel fejezték be. „A padok a mai napig tele vannak zárható ládikákkal, a régiek ott tartották az énekeskönyvüket és Bibliájukat.” Ha megszámoljuk az időközben műemléki védelmet kapott ládikákat, képet kapunk, mekkora volt az igény a mindennapos igehallgatásra. A hetet a mai napig ezzel kezdi a gyülekezet, a hétfő reggeli áhítatokon szorgalmi időszakban az egyetemisták szolgálnak.
Létjogosultsága nem kérdéses
Merthogy időközben megalakult a Selye János Egyetem, ami magába olvasztotta a teológiát is. „Erre azért volt szükség, mert a Calvin János Teológiai Akadémiát tíz év alatt sem sikerült akkreditáltatni” – tudjuk meg Lévai Attilától. A rendszerváltás után ugyanaz a helyzet állt elő, mint a két világháború között: az ország egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézményét nem ismerték el állami oldalról. „Abba nem szóltak bele, kit fogad el és alkalmaz lelkészként az egyház, de a végzettséget, amit a teológia adott, nem fogadták el.”
Több szlovákiai egyetemmel is tárgyaltak az évek során, de megegyezni egyikkel sem tudtak, viszont a Selye alapításakor már rendelkezésre állt minden dokumentáció, így könnyen ment a betagozódás: a tanárképző és a gazdaságtudományi mellett az egyetem harmadik kara lett a református teológia. „A következő évben már államilag elismert teológiai diplomát adhattunk át a végzősöknek, 2006-ra pedig sikerült elérni, hogy a korábban nálunk végzettek is különbözeti vizsgát tehettek.” Abban az évben indult el – az egyetemen elsőként – a doktori programjuk is.
Tovább él az Akadémia is
A Calvin János Teológiai Akadémia nem szűnt meg, azóta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lelkésztovábbképző és tudományművelő egyesületeként működik. „Tulajdonában van a könyvtárépület, gyarapítja annak állományát, segíti a tudományos előrehaladást az egyházban. Egyfajta ernyőszervezetként támogatásokra pályázik, kiadványokat publikál és konferenciákat szervez a karral közösen” – mondja a dékán, aki egyben az akadémia vezetője is.
„Az elmúlt tizennégy évben az egyetem kinőtte gyermekbetegségeit, reméljük, hogy egy nyugalmasabb időszak előtt állunk, és folytathatjuk a megkezdett építkezést” – értékeli az alapítástól eltelt időszakot Lévai Attila. A kezdeti felfutás után ezerhétszáz körül állandósult a három kar hallgatóinak száma, de többségük már nappali tagozatos, míg a kezdetekkor kétharmaduk még levelezős volt. Mostanra saját helyszínt kapott mindhárom kar, kollégiumot építettek és elkészült konferenciaközpontjuk is, és helyhiány miatt tovább terjeszkednének. „Minden tanulmányi programunk stabil, sikeresen túl vagyunk két teljes akkreditáción, a publikációs listák alapján Szlovákia öt legjobb állami egyeteme között vagyunk. Egyetemünk létjogosultsága már nem kérdéses” – teszi hozzá.
Három érv a komáromi teológia mellett
• A komáromi teológia karakterét meghatározza, hogy határon túli intézmény, az alapítása óta eltelt huszonöt év alatt volt kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és magyarországi hallgatójuk, de németországi, svájci, ausztráliai és finn doktoranduszuk is.
• Másik jellegzetessége, hogy a nappali munkarend mellett egyéni tanrend is kérhető, így a hétvégi konzultációk munka mellett is teljesíthetők. „Azt tapasztaljuk, hogy az idősebb korosztály elkötelezettebb, komolyabban veszi a szolgálatot és a tanulást, könnyebb velük a munka.”
• Komáromban nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos munkára, Budapest és Debrecen után ők a harmadik református intézmény a Kárpát-medencében, ahol doktori képzés folyik, nemrégiben beadták kérelmüket, hogy habilitációs intézmény legyenek.
„Hosszú idő után újra megadatott nekünk, hogy teológushallgatóink saját egyházukban tanulhassanak, nem pedig idegennyelvű közegben” – mondja az elmúlt huszonöt évről a dékán. A Református Teológiai Karnak az előző tanévben hetvenegy hallgatója, nyolc főállású és hat óraadó tanára volt. Mostanáig százötven teológusi diplomát adtak ki, a Szlovákiai Református Egyház aktív lelkészeinek fele itt végzett, szociális képzésük pedig a magyarországi hallgatók körében népszerű.
Ők is az egyetemhez hasonló utat jártak be: az első években két-háromszoros túljelentkezés volt hozzájuk, a kétezres évek közepére sikerült minden gyülekezetbe önálló lelkészt küldeni, majd segédlelkészeket, ifjúsági, diakóniai és tábori lelkészeket szolgálatba állítani. Akkorra viszont elkezdett csökkenni a felvételizők száma, idén már csak öten jelentkeztek – Lévai Attila szerint általános a szlovákiai felsőoktatási intézmények iránti érdeklődés csökkenése, a fiatalok szívesebben tanulnak Magyarországon vagy Csehországban. Ez azért gond, mert van olyan egyházmegye, ahol két-három nagy gyülekezet van lelkész nélkül, és miközben egyre kevesebb lelkészt állítanak szolgálatba, több helyről a következő években készülnek nyugdíjba.
Hogyan lehet valaki református lelkész a Felvidéken? A diploma megszerzése és az első lelkészképesítő vizsga teljesítése után két év segédlelkészi szolgálat következik, majd a második lelkészképesítő vizsga abszolválása után szentelik lelkésszé. És mit várnak a felvételizőktől? „Szolgálatkészséget, Isten előtti alázatot, látható elhivatottságot és tudni akarást” – mondja Somogyi Alfréd. Minden mást meg tudnak tanulni az öt év alatt – teszi hozzá a dékánhelyettes.
Feke György, fotó: Bertalan Johanna,
Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/16503/
A felvételi jelentkezési lap beadásának határideje:
2019. július 31. – nappali tagozat (Bc. és Mgr. képzés) költségtérítés-mentes képzés, lehetőség van individuális tanrend alapján is tanulni!!!
A felvételi vizsgák időpontja:
2019. augusztus 19 - nappali tagozat (Bc. és Mgr. képzés)
A képzések költségtérítés-mentesek, lehetőség van individuális tanrend alapján is tanulni!!!
A felvétel feltételei:
A 131/2002 főiskolákról szóló törvény és ennek módosításai, valamint a kar belső előírásai értelmében a felvétel feltételei a következők:
A kar kéri az egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolást a felsőoktatásban való képzéshez és az adott tanulmányi programban való későbbi elhelyezkedéshez.
A külföldi hallgatók felvételének feltétele megegyezik a Szlovák Köztársaság állampolgárainak felvételi feltételeivel. A külföldi középfokú végzettséget honosíttatni kell a Szlovák Köztársaságban, s ezeket az iratokat határidőn belül leadni a tanulmányi osztályon.
A képzésre való felvételnél figyelembe vétetik a középiskolai tanulmányi előmenetel, az érettségi eredménye, és a szak olimpiászain és tanulmányi versenyein elért eredmények.
Felvételi vizsga a bakalár (Bc.) képzésre:
A felvételi vizsga tartalma:
A végleges kiértékelésbe beszámítódnak az érettségi és az adott év bizonyítványának előmeneteli érdemjegyei.
A felvételi vizsga kiértékelése:
A szóbeli vizsga teljesítménye vizsgáztató testület által pontozódik és értékelődik ki. Az eredmények vezetve vannak a felvételi vizsga protokoll lapjain. A felvételről/nem felvételről szóló döntés hozzáférhető az egyetem internetes oldalán.
Felvételi vizsga a magiszteri (Mgr.) képzésre:
A felvételi vizsga tartalma:
A végleges kiértékelésbe beszámítódnak az érettségi és az adott év bizonyítványának előmeneteli érdemjegyei.
A felvételi vizsga kiértékelése:
Az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga teljesítménye is a vizsgáztató testület által pontozódik és értékelődik ki. Az eredmények vezetve vannak a felvételi vizsga protokoll lapjain. A felvételről/nem felvételről szóló döntés hozzáférhető az egyetem internetes oldalán.
Általános tények a felvételi eljárásról:
A felsőoktatási intézménybe való jelentkezési lapnak tartalmaznia kell, vagy csatolni kell hozzá a következőket:
A kar a jelentkezés lapok beadásának határideje után legkésőbb 30 napon belül írásban igazolja a tanulmányi programra való jelentkezést, s ugyanakkor a jelentkezőnek részleges információt ad a felvételi vizsga menetéről és tartalmáról. Szükség esetén meghatározza a jelentkező számára hiánypótlásra rendelkezésre álló határidőt.
A felvételi vizsga térítési díja:
25 Euro – elektronikus jelentkezés
50 Euro – papír alapú jelentkezési mód
Bank: Štátna pokladnica Bratislava
Számlaszám: 7000122827/8180
Variábilis jel: a jelentkező születési száma
Konstans jel: 0558
Elérhetőség, és bővebb információk:
Selye János Egyetem
Bratislavská cesta 3322, Komárno, 945 01,
tel.: 035/3260633, e-mail: vadkertit
ujs.sk, www.ujs.sk
Református Teológiai Kar
Bratislavská cesta 3322, Komárno, 945 01,
tel.: 035/3260633, 035/3260656 e-mail: , www.ujs.sk
Negyed évszázada jött létre Komáromban a Calvin János Teológiai Akadémia, amely 10 éven keresztül, a Selye János Egyetem megalakulásáig végezte a magyar nyelvű református lelkészképzést Szlovákiában.
2004-ben aztán betagozódott az egyetem struktúrájába, és feladatát a Református Teológia Kar vette át. Calvin János Teológiai Akadémia azonban nem szűnt meg, a mai napig működik, ún. ernyőszervezete lett a teológiai karnak, lelkésztovábbképző és tudományművelő intézménnyé vált, 40 ezer kötetes könyvtárat gondoz, konferenciákat szervez, kiadói tevékenységet folytat. Június 22-én, szombaton a 25 éves jubileumra emlékeznek egykori tanárok és hallgatók Komáromba.
„Az ötvenes évek elejétől a rendszerváltásig a református egyház számára Prágában képezték a teológusokat. A kilencvenes években aztán, miután egyre többen tértek vissza az egyházhoz, vállalták hitüket, lelkészhiány jelentkezett, és hitoktatókból is kevés volt. Ennek orvoslására a református egyház akkori vezetése 1991-ben először katechetikai szemináriumot indított Komáromban és Kassán. A szeminárium aztán Calvin János Teológiai Intézetté alakult, ahol már levitákat is képeztek, 1994-től pedig Calvin János Teológiai Akadémiaként működött” – sorolta az intézmény megalakulásához vezető út egyes állomásait Lévai Attila, a Selye János Egyetem dékánja, aki egyike volt az Akadémia első hallgatóinak, majd tanársegédként, dékáni titkárként tevékenykedett ott. Jelenleg pedig az Akadémia igazgatói tisztségét is ellátja.
„Az Akadémián folyó képzés nem nyert állami akkreditációt, állami támogatásban sem részesült, gyülekezetek, külföldi segélyszervezetek támogatásából tartotta fenn magát – mondta a dékán. – Vezetői mindvégig próbálták betagozni valamely egyetembe, többel ígéretes tárgyalások folytak, de végül kútba estek ezek a próbálkozások. A Selye János Egyetem megalakulásával a kérdés megoldódott, az akkreditáláshoz szükséges anyag elő volt készítve, az átmenet zökkenőmentes volt. A Selye Egyetem átvette az Akadémiától a hallgatókat, úgyhogy 2005-ben már diplomát osztottunk.” Egy év elteltével az egyetem arra is lehetőséget adott, hogy mindazok, akik az Akadémián elvégezték az öt éves lelkészképzést, de akkreditáció hiányában nem kaptak diplomát, a különbözeti vizsgák letétele után magiszteri titulushoz jussanak.
Kezdetben nagy volt az érdeklődés az Akadémia iránt, két-háromszoros volt a túljelentkezés. A kétezres évek közepére aztán szinte valamennyi gyülekezetben betöltődtek a lelkészi, segédlelkészi állások és enyhe túlképzés mutatkozott. „Tudtuk, hogy ez az állapot nem tart soká, és mára ismét 8-10 olyan anyagyülekezetről tudunk, ahol nincs lelkész – mondta Lévai Attila. – A teológusképzés iránt csökkent az érdeklődés, és 25 év után az idei lesz az első év, amikor nem tudunk lelkészdiplomát osztani. Sajnos, nincs egy lelkészi életpályamodell, amit a fiataloknak fel tudnánk vázolni, a lelkészek anyagi megbecsülése sem megfelelő.”
A jubileumi megemlékezés szombaton 14 órakor koszorúzással kezdődik a Calvin János Teológiai Akadémia falán elhelyezett emléktáblánál.
15 órakor Erdélyi Géza nyugalmazott püspök tart áhítatot az egyetem Református Teológiai Karának 14-es előadójában. Az Akadémia múltbéli és jelenlegi tevékenységét Lévai Attila ismerteti, majd visszaemlékezések hangzanak el, amelyekből egy kiadvány is készül. Az ünnepségre nemcsak Szlovákiából és Magyarországról, de Erdélyből, Hollandiából, Horvátországból és Németországból is várnak volt tanárokat, diákokat.
V. Krasznica Melitta
https://ujszo.com/regio/jubilal-a-calvin-janos-teologiai-akademia
Mgr. Lévai Attila, PhD., dékán
Program:
1. Igehirdetés: Doc. Dr. Molnár János- , a kar korábbi dékékánja, egyetemi tanár.
2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD., dékán)
3. Dékáni jelentés a 2018/2019-es évről
Tisztelettel kérem részvételi szándékát jelezni 2019. június 20-ig a +42135/3260656-os telefonon, vagy az mail címen.
A Carissimi Nonprofit Alap és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége mellett működő Speciális Fejlesztő Szakmák Országos Társulása és a SJE RTK tisztelettel meghívja szakmai napjára.
Helyszín: Selye János Egyetem, Konferencia-központ, Vársor u. (Hradná) 2., Komárom
Időpont: 2019. június 14., 8.30–17.00
Célcsoport: szülők, óvónők, alsó tagozatos és speciális iskolai pedagógusok, szakemberek, egyetemi hallgatók
Program:
8.30–9.00 Regisztráció
9.00–9.20 Megnyitó
9.20–9.50 Prof. MUDr. Bauer Ferenc újszülöttgyógyász, Érsekújvár: Újszülöttkori halálozások, korai és késői megbetegedések
9.50–10.30 Melecski Júlia gyógypedagógus, Artis Centrum: Terápiás lehetőségek Szlovákiában
10.30–10.50 Kávészünet
10.50–11.30 Barthalos Réka konduktor, Artis Centrum: Korai fejlesztés
11.30–12.00 Köböl Tibor szociális tanácsadó, Izomsorvadásos Betegek Országos Szervezete, Pozsony: Milyen támogatásokat igényelhet a szülő?
12.00–13.00 Ebédszünet
13.00–13.40 Machajová Monika speciális pedagógus, pedagógiai asszisztens, Köbölkút: Asszisztensek óvodában és iskolában? Hogyan is van ez? (szlovák nyelven)
13.40–14.20 Németh Margit pszichológus, Dunaszerdahely: Fogyatékossággal élő gyermek a családban – pszichológiai szempontok
14.20–15.00 Kertész Nikoletta Zita szülői tanácsadó, funkcionális táplálkozási szakértő, neurofeedback tréner-oktató: Pörög a gyerek, de nem tudjuk, miért? A táplálkozás hatása az idegrendszerre
15.00–15.10 Kávészünet
15.10–16.30 Kerekasztal-beszélgetés szülőkkel és szakemberekkel. Téma: a sajátos nevelési igényű gyermek a mindennapokban
16.30–17.00 Zárszó
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ebédet és frissítőt biztosítunk.
A Magyar Református Egység Napja valamennyi Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar református találkozója. Debrecenben Karunk - a SJE Karrier-tanácsadó Központ közreműködésével - is bemutatkozhatott a többezer résztvevő előtt.
Május 10-én nemzetközi konferencia zajlott a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Rendszeres és Gyakorlati Teológiai Tanszékének szervezésében. Az RTK együttműködő partnerei a liechtensteini Internationale Akademie für Philosophie, a svájci Staatsunabhängige Theologische Hochschule Basel, az erdélyi Protestáns Teológia Intézet, Kolozsvár és a német Institut für Reformatorische Theologie, Reiskirchen együttműködésében. A ’68-as forradalom törekvései a hagyományos keresztyén értékeket kritizálták, hatásuk pedig nemcsak a társadalmi élet területén, hanem egyházi térfélen is érződik.
Főként a nyugati társadalmak életében figyelhető meg mindez, de mára már az Európai Unión keresztül igyekeznek a kelet-közép-európai népek társadalmát is elérni. A konferencia célja a hatvannyolcasok gondolkodásának és jelenben érzékelhető jelentőségének megértése, és minderre protestáns etikai szempontú válaszadás.
Előadásainak a címe: Misijní a charitativní práce, Humanitární pomoc a rozvojová spolupráce, Management v sociální práci
Humanitární pomoc a rozvojová spolupráce - címmel 11,15-től és
Management v sociální práci - címmel 13,00 tól.
Az OTDK 2019. április 24-26-án Gödöllőn rendezett Társadalomtudományi Szekciójában karunk hallgatója Sebők János, az Egyház és Társadalom (Párhuzamok és eltérések Szent Ágoston és Kálvin politikai szemléletében) című pályamunkája különdíjban részesült
Április 10-én karunk hallgatói az egyetemi TDK-n a Teológiai tudományok szekciójában mérették meg magukat.
A SELYE JÁNOS EGYETEM REFORMÁTUS TEOLÓGIAI KARÁNAK AZ „EGYÜTT A HIT ÚTJÁN“ CÍMŰ GYÜLEKEZETPEDAGÓGIAI KÖNYV BEMUTATÓJÁVAL EGYBEKÖTÖTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI TEOLÓGIAI KONFERENCIÁJA
A közös áhítat után a SJE RTK dékána Lévai Attila szólt az érdeklődőkhöz, majd Somogyi Alfréd dékánhelyettes ismertette a vendégekkel a kar tanulmányi programjait. A Missziológia, diakónai és szociális gondoskodás alapképzést elvégző hallgatók nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el szociális intézményekben, a közigazgatásban, vagy a szociális szférában. A szociális gondoskodás szak biztonságos szakmát ad az abszolvensek kezébe, hiszen az átlagéletkor kitolódásával egyre több gondozóra van szükség. A teológus képzés sikeres elvégzése után „magiszteri” címet kap a hallgató. A teológiai tanulmányok felkészítik az egyházi szolgálatra, kitűnő ismereteket szerezhet bibliai tudományokból, egyháztörténetből, vallástudományból, gyakorlati teológiából, filozófiatörténetből, dogmatikából, etikából. A teológus képzés ideje alatt megismerhetik a református gyülekezetek életét, ahol a kar hallgatói szolgálatot is teljesítenek – hangzott el a tájékoztatón.
„Te pedig azokat szóljad, amik az egészséges tudományhoz illenek.”
(Tituszhoz írott levél 2,1)
MEGHÍVÓ
a
„KÖZÉPSZINTŰ ÁLLAMI ÉS FELEKEZETI ISKOLÁK, TANÍTÓKÉPZŐK ÉS ÁRVAHÁZAK 1869-1949”
című
III. Kárpát-medencei nemzetközi tudományos konferenciára.
A rendezvény időpontja:
2019. március 20.
A rendezvény helyszíne:
Selye János Egyetem Református Teológiai Kara, Révkomárom, Vársor utca, Tiszti Pavilon épülete
A teljes meghívó letölthető itt
|
PROGRAM, 2019. március 20. |
||
|
8.30 – 9.30 |
Regisztráció |
A regisztráció időtartama alatt Petényi Katalin-Kabay Barna: Szép magyar ének film vetítése |
|
9.30 – 9.45 |
Megnyitó és köszöntő |
Lévai Attila a SJE RTK dékánja, Juhász György a SJE rektora |
|
PLENÁRIS PROGRAM Vezető: Kováts – Németh Mária |
||
|
9.45 – 10.05 |
Szabó Péter |
Szervezetfejlesztés és pedagogikum a mai felsőoktatásban |
|
10.05 – 10.25 |
Dr. Orosz Ildikó
|
Az oktatás megtartó ereje a Kárpát-medencében |
|
10. 25 – 10.50 |
Lukács Olga
|
Az erdélyi református kollégiumok harca a megmaradásért a két világháború között |
|
10. 50 – 11.05 |
Kávészünet |
|
|
11. 05 – 11.25 |
Bábosik István |
Értékteremtés az iskolában – a konstruktív életvezetés megalapozása |
|
11. 25 – 11.55 |
Béres József |
Szép magyar ének |
|
11. 55 – 12.15 |
Lévai Attila |
Református felsőoktatás a Felvidéken a 20. században |
|
Ebéd: 12. 15 – 13.00 |
||
|
SZEKCIÓ ÜLÉSEK: 13.00 – 16.30 |
||
|
Oktatáspolitika – kisebbségi nyelv Szekcióvezető: Szabó Péter |
||
|
13.00 – 13.15 |
Somogyi Alfréd |
„Törvénybe zárt nyelv 1879-ben és 2019-ben” |
|
13.15 – 13.30 |
Püsök Sarolta |
Női lelkészek képzése Kolozsváron |
|
13.30 – 13.45 |
Bordás Sándor |
Történelmi traumáink a határon túli magyarság mindennapjaiban |
|
13.45 – 14.00 |
Nagy Péter Tibor |
Vallási kisebbségek középiskolai eredményessége a dualista Magyarországon |
|
14.00 – 14.15 |
Darai Lajos Mihály |
Magyar alkotmányos oktatás |
|
14.15 – 15.00 |
Hozzászólások |
|
|
15.00 – 15.15 |
Kávészünet |
|
|
Szekcióvezető: Somogyi Alfréd |
||
|
15.15 – 15.30 |
Gyurgyík László |
A (cseh)szlovákiai magyarság demográfiai változásai 1950 és 2011 között - különös tekintettel a magyarság műveltségi szintjének alakulására |
|
15.30 – 15.45 |
Petheő Attila |
A magyar református és állami iskolák helyzete a két világháború közti Csehszlovákiában |
|
15. 45 – 16.00 |
Hozzászólások |
|
|
Szociális gondoskodás – árvaházak Szekcióvezető: Tömösközi Ferenc |
||
|
13.00 – 13.15 |
Pálfi József |
A nagyváradi református árvaház |
|
13.15 – 13.30 |
Tölgyesi József |
A balatonfüredi Erzsébet Szeretetház története (1870-1935) |
|
13.30 – 13.45 |
Horváth Zoltán |
Népfőiskolák Magyarországon 1949-ig |
|
13.45 – 14.00 |
Ács Marianna |
A Pécsi Református Nők Regnum Christianum Egyesület Nyári Pálné szeretetotthonának története |
|
14.00 – 14.15 |
Lampert Bálint |
Sopron első erdei iskolája |
|
14.15 – 15.00 |
Hozzászólások |
|
|
15. 00 – 15.15 |
Kávészünet |
|
|
Szekcióvezető: Tölgyesi József |
||
|
15. 15 – 15.30 |
Tömösközi Ferenc |
Kiskoszmályi árvaház története a kezdetektől 1945-ig |
|
15.30 – 15.45 |
Szerencsés Magdolna |
Nyékvárkony iskolatörténete |
|
15. 45 – 16.00 |
Kovács Ildikó |
Az árvaházak tanulságai |
|
16.00 – 16.15 |
Švec Dávid |
Beretkei református árvaház |
|
16.15 – 16.30 |
Vargáné Balázs Lívia |
Családsegítés napjainkban |
|
16.30 – 16.45 |
Hozzászólások |
|
|
Iskolatörténet - tanítóképzés Szekcióvezető: Kováts-Németh Mária |
||
|
13.00 – 13.15 |
Kónya Peter |
Az á. h. ev. Ker. Kollégium Tanítóképzője Eperjesen |
|
13.15 – 13.30 |
Donáth Péter |
Szempontok a magyarországi tanítóképzők (tanítóképzés) 1918/1919. tanévének tanulmányozásához |
|
13.30 – 13.45 |
Kónya Annamária |
Az eperjesi királyi katolikus főgimnázium diáksága a 19. század utolsó harmadától 1918-ig |
|
13.45 – 14.00 |
Muhi Béla |
Tanítóképzés Zomborban |
|
14.00 – 14.15 |
Sallai Éva |
Polgárellenes érvek az Eötvös Collegium szétverésénél (1948-1950) |
|
14.15 – 15.00 |
Hozzászólások |
|
|
15. 00 – 15.15 |
Kávészünet |
|
|
Szekcióvezető: Kónya Péter |
||
|
15. 15 – 15.30 |
Keller Péter |
Egy vidéki néptanító - Gárdonyi Géza - pedagógiája |
|
15.30 – 15.45 |
Foltán László |
Ne szégyelld, hogy van lelked |
|
15. 45 – 16.00 |
Agnieszka Barátka |
Magyar középszintű iskolák vonzereje a XIX. sz. lengyel ifjúság körében |
|
16.00 – 16.15 |
Kováts-Németh Mária |
A győri tanítóképzés 1919-1949 |
|
16.15 – 16.30 |
Hozzászólások |
|
|
Iskolák és életutak Szekcióvezető: Szijártó István |
||
|
13.00 – 13.15 |
Kolumbán Vilmos József |
Az egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvek iskolatörténeti forrásértéke (17–18. század) |
|
13.15 – 13.30 |
Molnár Béla |
A felekezeti és az állami tanítóképzők főbb jellemzői a dualizmus korában |
|
13.30 – 13.45 |
Nemes-Wéber Zsófia |
Magyar óvónőképzés alakulása 1868-tól 1949-ig |
|
13.45 – 14.00 |
Almási Brigitta |
Szalay István szerepe Pusztakengyel életében |
|
14.00 – 14.15 |
Nyíri Csilla |
A Pécsi Kereskedelmi Iskola tanulóinak társadalmi összetétele 1939 és 1949 között |
|
14.15 – 15.00 |
Hozzászólások |
|
|
15. 00 – 15.15 |
Kávészünet |
|
|
Szekcióvezető: Molnár Béla |
||
|
15. 15 – 15.30 |
Németh Dóra Katalin |
A debreceni fémipari iskola tantárgyrendszere a XX. század első felében |
|
15.30 – 15.45 |
Mohr Szilárd |
A második világháború a pécsi katolikus fiú- és leánygimnáziumokban |
|
15. 45 – 16.00 |
Paládi Renáta |
Avgusztin Volosin személye és pedagógiai tevékenysége |
|
16.00 – 16.15 |
Hozzászólások |
|
|
Módszertani kultúra Szekcióvezetők: Réthy Endréné |
|||
|
13.00 – 13.15 |
Fóris-Ferenczi Rita |
A tanterv- és tankönyvfejlesztés lehetőségei a romániai, kiemelten a magyar anyanyelvi oktatásban |
|
|
13.15 – 13.30 |
Réthy Endréné |
A gyermekközpontú pedagógia bölcsője Magyarországon: Vértes O. József: Ideges Gyermekek Alsó- és Középfokú Állami Intézete (1909-1920). |
|
|
13.30 – 13.45 |
Pornói Imre |
Magatartásformálás – Elmélet és gyakorlat a XX. század első felének iskoláiban |
|
|
13.45 – 14.00 |
Molnár-Tamus Viktória |
Zenei nevelés a debreceni református tanítóképzésben |
|
|
14.00 – 14.15 |
Péter Éva |
Seprődi János életútja, zenepedagógusi tevékenysége |
|
|
14.15 – 15.00 |
Hozzászólások |
||
|
15.00 – 15.15 |
Kávészünet |
||
|
Szekcióvezetők: Fóris-Ferenczi Rita |
|||
|
15. 15 – 15.30 |
Borbély Károly |
A művészet helye az iskolában |
|
|
15.30 – 15.45 |
Halász Margit |
Klasszikusok tanításának lehetőségei |
|
|
15. 45 – 16.00 |
Rita Kattein-Pornói |
Az Országos Magyar Falusi Tehetségmentés történetének komplexitása |
|
|
16.15 – 16.30 |
Szabó Orsolya |
Frim Jakab és Éltes Mátyás a sérült gyermekekért |
|
|
16.30 – 16.45 |
Hozzászólások |
||
A nyári szemeszter elején egy évkezdő csendes délutánra került sor a teológiai karunkon. A kar dékánja, Lévai Attila, áhítattal nyitotta meg az alkalmat, amelyen mind nappalis, mind az individuális hallgatók részt vettek. A program nagyon színes és tartalmas volt, melyről ismételten Szénási Lilla tanárnő gondoskodott.
Ezután egymást is megajándékoztuk, és különböző jókívánságokkal leptük meg testvéreinket. Az illusztráció és annak fejtegetése többek közt azt is felfedte számunkra, hogy mennyire színes és különféle gondolkodású teremtményei vagyunk Istenüknek.
A bibliai üzenet Péter és a tanítványok csodálatos hallfogásának a történetére épült, melynek szemléltetésében mi magunk segédkeztünk. Ahogy Péter, úgy mi is gyakran belefáradunk az élet feladataiba, talán sokszor van, hogy elcsüggedünk, és hiábavalónak tűnik minden. A tanítványok egész éjjel fáradoztak, és semmi eredményét nem látták. Ekkor jött Jézus, és az egész éjszakás hiábavaló munka után, most „józan ésszel” ellentétes módon, de mégis újbóli próbálkozásra buzdította Pétert és társait. Engedelmeskedtek neki, és értelmüket felülmúló csodának lehetek a részesei. Igen, gyakran mi is értelmetlennek láthatjuk azt, amire az Úr kér bennünket, de ha bizalommal engedelmeskedünk szavának, Isten az értelmetlennek tűnő fáradozásainkat is fel tudja használni, így bizalommal fordulhatunk hozzá egész életünkben, annak minden területét rá bízva.
Ez az üzenet volt az évkezdő csendes napunk meghatározója, mely bizonyosan átjárja majd a nyári szemeszterünk lelkiségét is. (Hornyák Enikő)
Tizenöt éve, az alapítástól kezdve a Selye János Egyetem része a Református Teológiai Kar. Kezdetben csak református teológiát oktattak, később a tanulmányi programot kibővítették a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szakkal. Az eltelt időszak alatt több mint százötvenen szereztek diplomát az alap- vagy a mesterképzés keretén belül. Az idén is erre a két tanulmányi programra várják az érdeklődők jelentkezését. Lévai Attila dékánnal beszélgetünk.
- Kilenc évvel ezelőtt iktatták be a tanulmányi programba a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szakot, amelyet azóta többen sikeresen el is végeztek. Kiknek ajánlják ezt a tanulmányi programot?
- Mindenkinek. De elsősorban azoknak, akik valamilyen elhívatást éreznek arra, hogy a sikeres végzés esetén a szociális gondoskodás területén helyezkedjenek el. Azonban nem ilyen egyszerű a folyamat. Mi egy olyan tanulmányi programot kínálunk, amely komplex a maga nemében. Egyrészt a világi szociális szférában is lehetőséget van arra, hogy a nálunk szerzett diplomával munkaerőt alkalmazzanak. Bár – azt azért őszintén el kell mondani- hogy ezen a területen vannak visszásságok is, amelyek a mi tanulmányi programunkkal szemben kifejezetten inkább a szociális munka tudományterület kedveznek. A mi előnyünk ugyanakkor abban van, hogy a missziológia és a diakónia szakterületeken is képezzük a hallgatókat. Ily módon a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás együttesen kínál nemcsak egyfajta profilt, hanem bővíti az elhelyezkedési lehetőséget is. Most még ez elsősorban a külföld irányába jelentősebb, de reméljük, hogy szépen fokozatosan idehaza is mind jobban teret kap az ilyen jellegű munkalehetőség.
- A felvételizőknél az elhívás és elköteleződés mellett fontos szempont a sikeres érettségi is. De mire kapnak felkészítést azok, akik erre a három részből álló tanulmányi szakra jelentkeznek? Miben különbözik ez a tanulmányi program a más egyetemeken meghirdetett, ehhez hasonló szociális munkás szaktól?
- Nagyon sok olyan tantárgyat is beépítettünk a tanulmányi programba, amely lelki többletet ad. Ennek elsődleges előnye az, hogy a végzősök nemcsak a szociális szférában tudják majd kamatoztatni a nálunk szerzett, előírt ismereteiket - jogi, pszichológiai, gazdaságtudományi, stb. - de kapnak egyfajta hitbeli alapot is. Megismerkednek a Biblia alapjaival, hallgatnak egyháztörténetet, betekintést kapnak a különböző vallásokba, hogy azok milyen módon vannak jelen a társadalom életében. Ezen kívül még van pár olyan szegmense a tanulmányi programnak, amely a másik két szakterülettel, a missziológiával és a diakóniával vannak összefüggésben. Ez az a többlet, amit más hasonló szakirány nem tud megadni.
- Milyen az érdeklődés a tanulmányi program iránt? Még mindig jelentős a jelentkezők számára, vagy már nem olyan attraktív?
- A három éves alapképzés kilenc éve változatlanul igyekszik megnyerni a leendő hallgatókat. Sajnos nem mutatkozik nagy érdeklődés a tanulmányi program iránt, de ez csak viszonylagos. Nem várhatjuk el, hogy tömegek jelentkezzenek olyan szakra, amelyben a munkaerőpiac nem a legjobb jövedelemmel kecsegtető munkát kínálja fel. Ez inkább egy tudatos választás azok részéről, akik nem akarnak hirtelen meggazdagodni az egyetemi végzettségükkel, hanem ott feszül bennük a segítségre való irányultság még akkor is, ha az ezzel járó munkavégzés nincs elvárható mértékben támogatva, megfizetve. Ez egy örökös kérdés, visszatérő társadalmi probléma. Úgy vélem, a munkaerőpiac úgy is megteremti azokat a helyzeteket, amelyben kompenzálni tud, adott esetben a jövedelmeztetés terén is. Ennek ellenére az érdeklődés a tanulmányi program iránt évről évre más. Általában öt és tíz fő közötti a jelentkezői létszám. Ezek közül a kétharmada be is iratkozik, de nem mindegyik végzi el. Vannak lemorzsolódások.
- Hogyan oszlik meg a jelentkezők száma a nemek tekintetében? Mi lenne az elvárható, ha lehet ilyet kérdezni?
- Ami a nemek megosztását illeti, a kezdetektől a női nem irányába „lejt” a pálya. Bár, ha jobban belegondolunk, akkor a szociális szférában is szükség lenne elhivatott férfi munkatársakra. Főleg azokon a területeken, ahol férfiakkal kell foglalkozni. Például a drogprevencióban, a kábítószerfüggőkkel való kapcsolattartásnál vagy az alkoholproblémákkal küszködőknél, illetve a rehabilitációs központokban jó lenne, ha minél több férfi munkatárs lenne.
- Hol tudják biztosítani a hallgatóknak a tanulmány alatt a gyakorlati képzéseket. Hol vannak erre lehetőségek?
- A képzés elindulásától szerepel a tanulmányi programban a szakmai gyakorlat két és négyhetes időszakban, de kezdetben nem fordítottunk rá olyan mértékben figyelmet, hogy ezeket a szakmai gyakorlatokat a saját kezünkbe vegyük. A hallgatóra bíztuk a döntést, hol kívánja a szakmai gyakorlatot abszolválni, s az adott intézmény visszaigazolása révén pedig beszámítást nyert ez a tantárgy. Időközben rájöttünk arra, hatékonyabb, ha a kar keres képzési helyeket. Jelenleg öt gyakorló hellyel írtunk alá együttműködési megállapodást: az idősek otthonaként szolgáló komáromi Timóteus-házzal, a hanvai Diakóniai Központtal, a tanyi de Ruyter Napközis Otthonnal, a kolozsnémai Nyugdíjas Otthonnal és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjával. Tervben van az intézmények számának a növelése, hogy még több gyakorló helyet biztosítsunk a hallgatóink számára. Szeretnénk, ha nemcsak Szlovákiában, hanem külföldön, például Magyarország északi területein is lennének olyan szociális intézményeket, amelyek gyakorló helyként szolgálhatnának.
- Meddig lehet jelentkezni a missziológia, diakónia, szociális munka szakra, illetve a református teológiára?
- Március végéig kell a jelentkezést benyújtani a Református Teológiai Kar címére. Bővebb információ a kar honlapján találhatóhttp://rtf.ujs.sk/hu. Február 14-én a Selye János Egyetem nyitott napot tart, a Református Teológiai Karra is várja az érdeklődőket. De tervezünk március végén is /egészen pontosan március 28-án/ egy olyan jellegű nyitott napot, amely kifejezetten a karunk tanulmányi programjait hivatott bemutatni, illetve betekintést adni a kar életébe. Ezen kívül egyéni érdeklődés és előzetes egyeztetés alapján is fel lehet bennünket keresni.
A kar másik két tanulmányi programjára, az ötéves tanulmányi időt magába foglaló református teológiai szakra, valamint az erre épülő doktori képzésre június végéig lehet jelentkezni. Az elhívott, átadott életet élő személyeknek a jelentkezését várjuk, akik lelkészként szeretnének szolgálni. Nagy szükségünk van teológus hallgatókra, mert egyre inkább érezhető az a fajta lelkészhiány, amely az egész Kárpát-medencében is megmutatkozik, beleértve a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat. Azon dolgozunk, hogy olyan jól felkészült szolgákat adjunk az Anyaszentegyháznak, akik a későbbiekben maradéktalanul be tudják tölteni az üresedésben lévő helyeket, ahová várják a szolgálatra kész lelkipásztorokat.
Reformata, Iski Ibolya
Január 23-án, az esti órákban a Károli Gáspár Református Egyetemnek a Ráday utca 28. szám alatt található kollégiumában egyelőre tisztázatlan körülmények között csaptak fel a lángok. Száz tűzoltó több mint két órán keresztül oltotta az épületet.
A kollégiumnak 130 lakója van, a vizsgaidőszak miatt azonban nem mindenki tartózkodott az épületben, amelynek második és harmadik emelete gyulladt ki. Az ott tartózkodó 80 diák ki tudott menekülni. A tűzvészben egyedül a kollégiumban elszállásolt 47 éves, négygyermekes veszprémi férfi vesztette életét.
A tűzvész miatt a kollégium használhatatlanná vált. A hallgatók hosszú ideig nem költözhetnek vissza, sokaknak ruháik, használati tárgyaik is bent égtek, pótolni kell irataikat, eszközeiket.
Az épületben található a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltára, a Ráday Könyvtár, a Török Pál Kari Könyvtár és a Bibliamúzeum is, egyelőre nem tudni, hogy ezekben a részekben mekkora kár keletkezett.
A Bibliai igéje úgy tanít bennünket: „Egymás terhét hordozzátok...“.
Mi most ebben a teherviselésben szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy Egyetemünkön is meghirdetjük hallgatóink, alkalmazottaink és tanáraink között is eme rendkívüli gyűjtést, bízva abban, hogy sokaknál megértésre talál kezdeményezésünk.
A gyűjtésre a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán 2019. január 27. - február 17. között kerül sor. Pénzbeli adományaikat a karon elhelyezett perselybe helyezhetik el. Perselybontás február 17-én, a gyűjtésből származó összeget a kar vezetősége személyesen adja majd át a KRE HTK vezetőinek.
Aki egyénileg kíván hozzájárulni a támogatáshoz, az egyenesen a Magyarországi Református Egyház által megadott számlára, a Károli Gáspár Református Egyetem OTP Banknál vezetett 11705008-20492223-as számlára utalhatja adományát. A közlemény rovatban kérik feltüntetni: „tűzeset".
külföldről való utalás esetében:
Account’s owner name: Karoli Gaspar Reformatus Egyetem
IBAN: HU22 1170 5008 2049 2223 0000 0000
Bank’s name: OTP Bank
Swift code: OTPVHUHB
Bízva a segítségnyújtás reménylett hatékonyan megmutatkozó erejében, kérem szívbeli támogatásukat.
Mgr. Lévai Attila, PhD. s.k.
a SJE RTK dékánja
Komárom, 2019. január 25.
FELHÍVÁS
A SJE Református Teológiai Kara,
a Kodolányi János Egyetem,
a MTA Veszprémi Területi Bizottság Magyarságkutató Munkabizottsága, a Százak Tanácsa
tisztelettel meghívják 2019. március 20-ára
a
„KÖZÉPSZINTŰ ÁLLAMI ÉS FELEKEZETI ISKOLÁK, TANÍTÓKÉPZŐK ÉS ÁRVAHÁZAK
1869-1949”
Kárpát-medencei nemzetközi tudományos konferenciára
A konferencia elnöke
Mgr. Lévai Attila PhD, a SJE RTK dékánja
A konferencia célja: hogy feltárjuk, és újra gondoljuk feladatainkat az európai és sajátosan magyar értékeink tovább örökítésében a nevelésben és az oktatásban, az anyanyelv ápolásában, a hivatás megbecsülésében, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában.
Az 1869 és az 1949 közötti időszak meghatározó Közép- és Kelet-Európa országainak iskoláztatásában és kultúrájában. Eötvös József nevével fémjelzett 1868. évi 38. tc.-t a népiskolai közoktatás tárgyában - 150 éve - 1868 decemberében fogadta el az Országgyűlés. Ez a tankötelezettséget előíró törvény nemcsak a tanuláshoz való jogot határozta meg a Kárpát-medencében, hanem a tanulás kötelezettségét is. A törvény nyomán az iskolák széles hálózata jött létre. Ezt a sokszínű, közép-európai magyar iskolarendszert Trianon következményei megcsonkították, majd a keleti modell térhódítása gyökeresen megváltoztatta.
Várjuk konferenciánkra mindazok jelentkezését, akik előadásaikkal, kutatásaikkal hozzájárulnak az 1869 és 1949 közötti iskoláztatási gyakorlat, szociális gondoskodási tevékenység hiteles feltárásához; a jó gyakorlatok, s az azokat megvalósító személyiségek életútjának bemutatásával példát nyújtanak a fiatalok és mindannyiunk számára.
A konferencián résztvevő pedagógusoknak (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok) a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet értelmében tanúsítványt adunk, amely 9 órával beleszámít a továbbképzések teljesítésébe.
A konferenciára előadással és poszterbemutatóval lehet jelentkezni. A szekciókban az előadások időtartama 15 perc, melyet 5 perc hozzászólás követ.
A poszterek a poszterszekcióban mutathatók be. Egy poszter szóbeli bemutatására 5 perc áll rendelkezésre, majd az érdeklődők szakmai diskurzust folytathatnak a szerzőkkel a bemutatott kutatásokkal kapcsolatban. A poszterszekció kiváló lehetőséget ad a kutatások különböző aspektusainak kötetlenebb formában történő megvitatására.
A szekciók munkáját a Tudományos Bizottság által felkért elnökök moderálják. A konferencia nyelve magyar, angol nyelvű előadásokat is fogadunk. Minden szakmai anyagot a tudományos konferenciák bírálati rendszerének megfelelően értékelünk. Az elfogadott publikációk ISBN kóddal ellátott konferencia kiadványban jelennek meg, melyet elektronikus formában, a konferencia napján a résztvevők megkapnak.
A konferencia védnökei
Dr. habil. Paed. Dr. Juhász György PhD, a Selye János Egyetem rektora
Dr. h. c. Szabó Péter PhD, a Kodolányi János Egyetem rektora
Tudományos Bizottság
Elnök
Mgr. Lévai Attila PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánja
Tagok
Dr. h. c. Szabó Péter PhD, a Kodolányi János Egyetem rektora
Dr. Somogyi Alfréd PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánhelyettese
Dr. Szijártó István, a Százak Tanácsának elnöke
Dr. Lukács Olga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar dékánja
Dr. Fóris-Ferenczi Rita, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar dékánhelyettese
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
Muhi Béla, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesület alelnöke
Deák Ernő, a NYEOSZSZ alelnöke, a Bécsi Napló főszerkesztője
Szekciók
Iskolatörténet
Egyháztörténet
Kisebbségpolitika
Könyvtár - Média
Szociális gondoskodás – alapítók, árvaházak, menhelyek
Módszertani kultúra
Művészet a nevelésben
Nőnevelés a XIX-XX. században
Oktatáspolitika
A konferencia Szervező Bizottságának elnöke
Dr. habil Kováts-Németh Mária CsC egyetemi magántanár, SJE RTK
A Szervező Bizottság tagjai
Thdr. Öllős Erzsébet előadó
Dr. Fazekas István
A konferenciakiadvány szerkesztője
Dr. Fazekas István
Koordinátor
Mgr. Tömösközi Ferenc PhD
A konferenciára jelentkezni elektronikusan lehet a rendezvény hivatalos kari honlapján az alábbi címen:
Az absztrakt és a publikáció formai követelményei a konferencia honlapján érhetők el. A jelentkezési lapot és az absztraktot elektronikusan kérjük az alábbi címre elküldeni:
A konferencia helyszíne
Selye János Egyetem Református Teológia Kar, Révkomárom, Tiszti Pavilon
A konferencia regisztrációs díja: 10 euro, mely tartalmazza a részvételi díjat és az ebédet.
Határidők
2019. február 18. jelentkezési lap és az absztrakt elküldése
2018. február 26. értesítés a szakmai anyag elfogadásáról
2018. március 08. a konferencia végleges programjához a szakmai anyagok leadása
2019. március 20. konferencia
A konferencia tervezett programja
2019. március 20.
9:30-10:00 Regisztráció
10:00-10:15 Megnyitó
A konferenciát megnyitja: Mgr. Lévai Attila PhD, a SJE RTK dékánja
A konferenciát köszönti: Dr. habil. Paed. Dr. Juhász György PhD, a SJE rektora
10:20-12:30 Plenáris előadások
11:00-11:15 Kávészünet
12:30-13:30 Ebédszünet
13.30-17:15 Szekció előadások, poszter szekció
17. 25. A konferencia zárása
A konferencia támogatói
Kodolányi János Egyetem
Százak Tanácsa
MTA VEAB
Áldos Panzió, Farád